Prof. David Titterington újra a Károlin

A londoni Királyi Zeneakadémia orgona tanszékének vezető tanára 2017. április 24-29-ig mesterkurzust tart hazánkban Az orgona évszázadai a reformáció előtt és után címmel.

„250 éves a Dei delitti e delle pene – Konferencia Ceasare Beccariaról“ tudományos konferencia

A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogtörténeti, Jogelméleti és Egyházjogi Tanszéke, az Országos Kriminológiai Intézet és a Magyar Jog- és Államtudományi Társaság közös szervezésében konferenciát tartottak 250 éves a Dei delitti e delle pene – Konferencia Ceasare Beccariaról címmel 2015. április 22-én, 10 órai kezdettel az Országos Kriminológiai Intézetben.

Dr. Törő Csaba, a KRE ÁJK dékánja köszöntőjében üdvözölte a megjelenteket és felkérte Dr. J. Tóth Zoltánt, a KRE ÁJK Jogtörténti, Jogelméleti és Egyházjogi Tanszék tanszékvezető egyetemi docensét, hogy jelentse be, hogy a Dei delitti e delle pene 250 éve történt megjelenése alkalmából a konferencia teljes anyagából kötet készül, ami szeptemberben fog megjelenni.

A konferenciát a KRE Állam- és Jogtudományi Karának oktatója, Prof. Dr. Stipta István nyitotta meg, aki jogtörténetileg átfogó képet adott Beccariáról, műveiről, a korról, amelyben munkálkodott és az őt, valamint művét elismerő számtalan történelmi személyiségről. Többek között kifejtette azt is, hogy 1764 miért olyan fontos mérföldkő a történelemben, Beccaria ekkor adta ki ugyanis a büntetőjogi főművét Dei delitti e delle pene címmel.

Prof. Dr. Mezey Barna, az ELTE rektora Bentham, Howard és Beccaria hármas hatásáról értekezett a büntetés-végrehajtásban, beszélt ugyanakkor a korabeli börtönviszonyokról is, amit a javítással és a társadalomba való visszatéréssel hozott szoros kapcsolatba.

Prof. Dr. Finszter Géza, az NKE RTK, Rendészetelméleti tanszék tanára és az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottságának elnökhelyettese a büntetőjog humanizálódásáról beszélt. Meglátása szerint a jó jogalkotás az, ahol megszólal mind a társadalom, a politika és a szakma, megfelel a hasznossági elvnek és mindeközben tartalmazza az értékelveket egyaránt. Véleménye szerint a politikai, társadalmi és szakmai konszenzus hiánya érzékelhető a mai jogalkotói kultúránkból is.

A konferencián a továbbiakban előadást tartott Prof. Dr. Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság volt elnöke, a MJÁT elnöke, Dr. Fejes Zsuzsanna, az NKE KTK dékánhelyettese, MJÁT alelnöke, Dr. Sárik Eszter, az OKRI tudományos munkatársa, Dr. Bolyky Orsolya, az OKRI tudományos munkatársa, Dr. Tóth J. Zoltán, a KRE ÁJK Jogtörténti, Jogelméleti és Egyházjogi Tanszék tanszékvezető egyetemi docense, MJÁT alelnöke, Dr. Deres Petronella, a KRE ÁJK Büntetőjogi, Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék vezetője és Dr. Békés Ádám, a PPKE JÁK Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi tanszék adjunktusa.


„Emberi jogok és Alkotmányosság” tudományos konferencia


Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter
(fotó: Stuhl Ágnes/KRE) 

Dr. Czine Ágnes alkotmánybíró, a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) címzetes egyetemi tanára és Dr. Törő Csaba, Egyetemünk Állam- és Jogtudományi Karának (ÁJK) dékánja kezdeményezésére, az Alkotmánybíróság és a KRE ÁJK közös szervezésében tudományos konferenciát tartottak Emberi jogok és Alkotmányosság címmel, 2015. április 16-án, 9 órai kezdettel a Református Zsinati Székházban.
A konferencia célja az volt, hogy az Alkotmánybíróság és a hagyományos jogászi hivatásrendek oldaláról mutassa be az emberi jogok érvényesülésének egyes kérdéseit.

Prof. Dr. Balla Péter, Egyetemünk rektora
(fotó: Stuhl Ágnes/KRE)

Prof. Dr. Balla Péter, Egyetemünk rektora köszöntőjében kiemelte: a mai konferencia szervezése is azt példázza, hogy az egyetem gyakorlatias és sokoldalú jogi képzést nyújt.
A konferenciát a rendezvény fővédnöke, Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter nyitotta meg. Megnyitó beszédében köszönetét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a mai konferencia egy újabb lehetőséget nyújt az együttgondolkodásra.  Továbbá aggodalmának adott hangot a tömegtájékoztatás által generált féligazságok miatt, amelyek - mint folytatta - hosszútávon tartós félrevezetéshez vezethetnek. Miniszter úr feltette a kérdést, hogy van-e, és mit jelent társadalmunk számára az erkölcsi minimum kérdésköre, emellett hogyan oldható fel az univerzális emberi jogok és a kulturális identitáshoz való jog ellentéte. Záró gondolatában megjegyezte, hogy a mai nap a holokauszt magyar áldozatainak az emléknapja, ezért lényeges elgondolkodni a felelősségvállalás fogalmáról is: „A magyar alkotmányosságban megvan az erő ahhoz, hogy elkerüljük az olyan tragédiát, amire most emlékezünk.”
 
A konferencián a továbbiakban az ügyvédi és az ügyészi hivatásrendek jeles képviselői mellett többek között előadást tartott Dr. Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság elnöke, Dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, Dr. Miskolczi Barna miniszteri biztos, Dr. Lajtár István legfőbb ügyészségi tanácsos, közjogi legfőbb ügyész helyettes, a KRE címzetes egyetemi tanára.

A rendezvényen készült további fotók itt megtekinthetőek.

Dr. Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság elnöke
(fotó: Stuhl Ágnes/KRE)