Lk 3, 21-38

Köztudomás szerint József fia volt….ez pedig Istené.

Családfa; valamikor fontos szenpont volt, hogy kinek milyen eredete van, kik voltak az ősei, milyen hagyományt hozott az elődöktől. Lukács evangélista, a görög származású orvos, a földi apától kiindulva a mennyei Atyához jut el Jézus családfájával, így közvetetten és közvetlenül is Tőle származtatja a Megváltót. Mennyei Atya és földi apa, minket is – férfi ágon – sok egyéb szereplőn túl, ők határoznak meg a leginkább. A földi apa magatartása, viselkedése, habitusa döntően befolyásolja milyen képünk van,lesz,lehet a mennyeiről s a mennyei Atya szeretete felülírhatja, átértelmezheti a földi működését. Hitben felnőttként magunk dönthetünk, kié az elsőség, melyikükre kerül életünkben a döntő hangsúly. Jézus nem fordult szembe Józseffel a mennyei Atyáért s nem helyezte az ácsot a Teremtő elé, helyén „kezeli” mindkettőjüket. Imádat, hódolat, hála a mennyeinek, köszönet, tisztelet és megbecsülés a földinek. Isten-kapcsolat és a szülők iránti, így van és maradhat dinamikus és egész-séges viszonyrendszerben életünkben, szívünkben-lelkünkben.

Szentpály-Juhász Imre, KRE Egyetemi Lelkigondozói Szolgálat

Loading


Közzétéve:

Szerkesztő:

Címkék: