ApCsel 24; 1-9

…lázadást szít a földkerekségen élő valamennyi zsidó között…

Ellenség, ellenségkép és annak megformálása, felmutatása. Sokszor ismétlődött és a jelenben is folyik ez a fertelmesség, tapasztalati és/vagy vélt alapokon, népek, nemzetek, birodalmak, etnikai, vallási vagy egyéb csoportok, fehérek és színesek, nők és férfiak, generációk, munkahelyi és családi érdekek és még felsorolhatatlanul sokféle törésvonal mentén. Ha a másik az ellenség, az elkövető, a tettes, a bűnös, akkor az adott helyzethez, konfliktushoz, küzdelemhez, harchoz nekem nincs közöm. Kerülve az ún. áldozathibáztatást, magunk oldaláról érdemes feltenni a kérdést van-e s ha igen, mi a részem, közöm, a helyzet kialakulásában, annak fenntartásában? „Bűnös nemzet” tagjaként megtapasztalhattuk milyen, mikor mások, rossz lelkiismeretüket, önazonosságuk hiányosságait rajtunk „verik le”. Jézus-követőként egy rész tudhatjuk; megváltottak vagyunk, másrészt pedig; ami egy adott helyzetben rajtunk múlik, azt megtehetjük, a szeretet erejével.

Szentpály-Juhász Imre, Egyetemi Lelkigondozói Szolgálat

Loading


Közzétéve:

Szerkesztő:

Címkék: