A császárhoz fellebbezek.
A legmagasabb fórumhoz fordul az apostol, római polgár lévén, a császárhoz. A mi kultúrkörünkben a királyhoz lehetett fordulni olyan ügyekkel, melyeket az alsóbb fórumok nem tudtak megnyugtatóan rendezni, manapság pedig a Kúriához. Rosszul érint minket, ha igazságtalanság ért, ha ok nélkül, ha nem körültekintően vagy egyenesen részlehajlóan alkotnak véleményt rólunk vagy ítélnek meg/el. Pál esetében élet-halál kérdés volt a császárhoz való fellebbezés, bár ő, Jézusért az utóbbit is szívesen vállalta, csak az igaztalan és alaptalan ítélet végrehajtást akarta elkerülni. Minekünk „Krisztus ítélőszéke elé kell majd állanunk” (II Kor 5;10), aki maga „közbenjáró Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus, aki váltságul adta önmagát mindenkiért” (I Tim 2;5). Egy önmagát feláldozó bírónk van, aki megszabadított minket az istengyermekségre.
Szentpály-Juhász Imre, Egyetemi Lelkigondozói Szolgálat
