…kis híján rábeszélsz engem, hogy keresztyénné legyek.
Kis különbség, de mekkora a jelentősége, hogy valaki krisztusi módon cselekszik, él, gondolkodik, szól vagy nem. Engedi, hagyja, hogy az isteni szeretet-erő átjárja, irányítsa, vezesse vagy pedig a „saját” pillanatnyi, esetleg jól megtervezett, kitűzött érdeke, célja mentén cselekszik. Miközben annyiféle módon és módszerrel próbálnak vágyakat, célokat, élményeket belénk ültetni, világos anyagi előnyökért, hogy azt higgyük, gondoljuk és mondjuk; mi gondolatunk, vágyunk. Akkor teljes az életünk, ha kapcsolódunk az Atyához, a Fiúban a Lélek által, ha létezésünk minden rezdülése összhangban van Vele. K. Rahner rk. teológus szerint van „anonim” keresztyénség, de közösségeinkre, egyéni életünkre nézve tartalmasabb és célirányosabb, ha ez világos és egyértelműen felvállalt, megvallott és megélt.
Szentpály-Juhász Imre, Egyetemi Lelkigondozói Szolgálat
