…növekedjetek a kegyelemben….
Az első fejezet értelmezésekor már találkoztunk a kegyelem szó sokszoros értelmével s ha visszaidézzük, érthetővé válhat, miképp lehetséges az ebben való növekedés. Egyrészt isteni ajándék a kegyelem, másrészt, az emberi közösségek és az egyének is tehetnek azért, hogy ebben növekedhessenek. A kegyelem, mint öröm; Istenben való öröm s az általa adott életlehetőség, mint örömforrás. „Szemlélni” az Atyát, „érdek”, kérés, elvárás, igény, szándék nélkül, hogy teremtményei vagyunk, gyermekei lehetünk. „Szemlélni” a Fiút, aki bensőségesebben ismer, mint én magamat, aki segít hordozni az emberlét súlyát, terhét, aki megváltott és feltámadásával nekem is új életet ajándékozott. „Szemlélni” a Szentlelket, aki bensővé teszi a teremtés és megváltás csodáját s erőt, reménységet ad. Az Istenben való örömöt, lehet tudatosítani, táplálni, erősíteni, benne növekedni.
Szentpály-Juhász Imre, Egyetemi Lelkigondozói Szolgálat
