…többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem…
Kicsoda akkor Pál? Mai, túlpszichologizált atlanti civilizációban többes személyiségűnek, hasadt lelkűnek, folyékony önazonosságúnak nevezhetnék. Még egy fogalom kerülhet elő, az identitásváltás, Pál esetében pontosabban önértelmezés váltás. Megtérése előtt maga „felől” nézte Krisztust és követőit, mint üldözendő, kiirtandó veszélyforrást, a damaszkuszi tapasztalása után pedig Őfelőle tekintett saját magára. Új látás, új perspektíva, új önértelmezés és ezzel együtt új életcél, értelem. A bennem lévő „Isten alakú űrt” (Augusztinusz) csak Ő maga tudja betölteni s ha így történik leszek, lehetek valóban önmagam, akinek teremtettem, akivé megváltattam és akire megszenteltettem. Nem oldódik fel, ne hasad a személyiségem, csak a súlypontja kerül a helyére s ezzel a létezésem is.
Szentpály-Juhász Imre, Egyetemi Lelkigondozói Szolgálat
