Ez a kincsünk pedig cserép edényekben van…
Az ókori ember, ha volt valamilyen kincse; drágakő, arany, ezüst vagy bármi más, azt cserépedényben rejtette, ásta el a földbe, ha valamilyen veszély fenyegette. Érték, ami törékeny, mulandó, értéktelen külső burok és egy múlhatatlan örök tartalom. Ezek vagyunk mi; a testi lét mulandó s amit az rejt múlhatatlan, örökkévaló. Mire tekintünk, mi a fontos, lényeges? A tartalom vagy a forma? Nem lényegtelen a külső burok, de a lényeg a beltartalomban van. Célunk, életünk, létünk tartalma, az istengyermekség ajándéka. Kincs az élet, kincs a létünk. Tudunk-e ennek örülni, hálát adni, ebből kiindulni s ide visszaérkezni? A hétköznapok sok-sok nehézséggel, próbatétellel, nehézséggel járnak, de mi van, lehet ezeken túl? Az öröm, a hálaadás és a dicsőítés. Éljünk ezekkel.
Szentpály-Juhász Imre, Egyetemi Lelkigondozói Szolgálat
