Békesség néktek!
„Kívül harc, bennem félelem…” (713-as ének) efféle helyzetben lehettek a tanítványok a názáreti kivégzése után, bár Ő már feltámadt, de ez számukra még nem vált valóssággá. A külső fenyegetettség, mindaz ami ér, érhet minket szűkebb-tágabb környezetünkből és a belső; tapasztalatokból, élményekből, családi, nemzetségi lenyomatokból adódó fél-elemek összeadód/nak/hatnak. Ezzel szembeni ható erő, az isteni szeretet, mely a Vele való megbékélést, a létezésünk alapját jelentő helyünkre kerülést jelenti. Istengyermek vagyok, az Atyától szeretett, a Fiú által megváltott s a Lélek által megszentelt, betöltött. Lesz és marad, maradnak a külső behatások s lesz és maradnak a nehéz, meghatározó életélmények, de súlyukat, jelentőségüket vesztik. Kérjük, várjuk, éljünk vele, belőle: „Békesség néktek!”
Szentpály-Juhász Imre, Egyetemi Lelkigondozói Szolgálat
