…megnyílt egy ajtó a mennyben….
A csengersimai, festett kazettás mennyezetű református templom, a teremtéstől a újjáteremtésig terjedő üdvtörténeti „állomásokat” jeleníti meg oly módon, hogy az azt körülölelő holtágból a napfény, az adott ünnepre esik. „Ahogy fent, úgy lent” tartja egy régi mondás, a Mi Atyánkban pedig: „amint a mennyben, úgy itt a Földön is…” Tükrözze a földi lét a mennyeit, az emberi, az istenit. Egy meg nem festett kazetta van, a fellegajtó, az a „hely”, mód, út, amelyen az az emberi ima, lélek, gondolat „felszállhat” az Atyához. A mennyben az ajtót, az Atya nyittatja meg, nem én/mi s ha felnyílik, láthatjuk az Ő dicsőségét. Ő a kezdeményező, Ő engedi meg, hogy mi, teremtményei közel kerüljünk Hozzá, Jézusban gyermekei, a Lélek számára pedig templomai lehetünk. Miután megnyitotta a mennybéli ajtót, mi is átléphetünk a fellegajtón Hozzá; Ő hozzánk, mi Hozzá, így együtt Pünkösdkor és életünk minden napján. Ez az élet-teljesség, az üdvösség.
Szentpály-Juhász Imre, ELSz
