…csend lett a mennyben…
Teremtés előtti csend, a semmi csendje, mely a mindent hordozza magában, amikor még minden lehet. „A csendben megcsendül az Isten” (Gyökössy). Tudunk-e, akarunk-e úgy csendben lenni, hogy utána jöhet az isteni, a trombita szó, mely fontos ki-és bejelentések előfutára. Sokan félnek, rettegnek a csendtől, mert önmagukkal és és a mennyei Atyával találkoznak, találkozhatnak benne. Pedig, ha tudom „ki vagyok s miért” (Kányádi), nem félelmetes, hanem örömteli a Vele s ezért az önmagammal való találkozás.
Szentpály-Juhász Imre, ELSz
