…és láttam azokat, akik legyőzték a fenevadat….
A fenevad legyőzhető, a külső is, meg a belső is. A fél-elem, az a létmód, amikor nem az Atya áll életünk középpontjában, hogy, mintegy mágnesként, maga köré rendezze életünket. Amikor valami, valaki más áll a középpontban, akár a saját egónk. Hétköznapi vagy rendkívüli bálványaink, bűneink, vétkeink, megrögzöttségeink, tabuk, sérülések, sebek, sértődöttség, önsajnálat. A Bárány legyőzte a fenevadat; „A szeretetben nincsen félelem; sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet, mert a félelem gyötrelemmel jár: a ki pedig fél, nem lett teljessé a szeretetben. Mi szeressük őt; mert ő előbb szeretett minket! (I Jn 4; 18-19) A Lélek kitölti ránk, belénk, a Fiúban megtestesült, atyai szeretetet. Csak el kell fogadni, be lehet fogadni.
Szentpály-Juhász Imre, ELSz
