….mi fogyatkozás van még bennem?
Egy fiatalon már majdnem célt ért élet, melyben lubickol az ifjú s mégis érzi, hogy még mindig hiányzik valami. Meg van benne a vágyakozás a többre, nem erkölcsileg, anyagilag, elismertségben, lehetőségben, hanem az istenkapcsolatban. ὑστερῶ (hüszteró) elmulaszt, késlekedik, hiányzik, hiányt szenved. Meg van minden és mégis hiányzik valami; (F. Riemann: A félelem alapstruktúrái) a hiszteroid alkat a rendtől, a kiszámíthatóságtól fél. Hiányzik az isteni rend, melyben vannak fontos és kevésbé hangsúlyos dolgok, értékek, kapcsolatok. Első az atyai szeretet, a Fiúban, a Lélek által s minden csak ezután, mint másodlagos következik. Az erkölcsi teljesítmény, az anyagi jólét, a társadalmi megbecsülés, a lelkiismeretesen elvégzett munka, a rendezett családi élet, az egészség; ez mind csak ráadás, ajándék. Fél az isteni rendtől. Mi, a mai rendetlenségben rábízzuk-e magunkat az atyai rendre? Ha igen, akkor már itt és most „ott” vagyunk.
Szentpály-Juhász Imre, ELSz
