Mert én is hatalom alá rendelt ember vagyok…
Ez az, amit manapság nem szívesen hallunk, hallanak; hatalom alá rendelt… Pedig hétköznapi tapasztalatunk, hogy a munkahelyen, családban, különféle közösségekben hatalom alá rendeltek vagyunk. Egy oldalról folyik a hitetés, ámítás; lehet, szükséges mindenféle alárendeltség nélkül élni, létezni, másrészt; ha az ilyen viszonyrendszerek jól működnek, annak sok előnye és haszna van. A római századosnak, aki szimpatizált a zsidó vallással, lételeme az alá-fölé rendeltség. Tudja, Jézusnak hatalma van, ezért kéri segítségét: aki hatalmasabb nálam, annak alárendeltje vagyok, bizonyos szempontból vagy teljesen. A mindentől és mindenkitől való függetlenség az ördög ámítása, a szabadság megélhető, az isteni hatalomnak való alárendeltségben. Ha, létem lényegét tekintve, csak a Teremtő, Megváltó és Megszentelő Istennek vagyok alárendelt, mivel nincs számomra nagyobb hatalmasság, mindentől és mindenkitől szabad lehetek. S ebben a szabadságban rendelhetem alá magam ügyeknek, embereknek, kapcsolatoknak, közösségeknek időlegesen vagy véglegesen. Az isteni rendbe való beilleszkedés nem veszteség, hanem nyereség, az örök életre. Készüljünk erre Ádventben.
Szentpály-Juhász Imre, Egyetemi Lelkigondozói Szolgálat
