…most tükör által homályosan látunk….
Ne velencei tükörre gondoljunk, ami még azt is megmutatja, amit nem szeretnénk látni, láttatni, hanem ókori bronzból, rézből vagy ezüstből készültre. Mely lehet, hogy az arcot élesen mutatja, de a mögöttünk lévőket már csak homályosan tükrözi. Nem látjuk a dolgokat, eseményeket, gyakran önmagunkat, de a másikat sem tisztán, világosan, egyértelműen. Sokszor zavaros a kép, az élmény, a benyomás, a magyarázat, amit találunk vagy kínálnak nekünk. Minden mulandó, minden elmúlik, egyedül az isteni szeretet az ami örök, mert ez a csodálatos páli himnusz az atyai szeretetről szól, nem az emberiről. Ebből részesülünk, ebből kapunk naponta, csak gyakran nem vagyunk nyitottak ennek el-és befogadására, de ádventben készíthetjük magunkban, a Lélek segedelmével, erre.
Szentpály-Juhász Imre, ELSz
