Ekkor mindnyájan elámultak az Isten nagyságán.
Egy, a mai szemmel és tudással valószínűleg epilepsziás fiút gyógyít meg Jézus, amire a tanítványok nem voltak képesek. Szokatlan módon fakad ki erre a Mester: hitetlen és elfajult nemzetségnek nevezi őket. Lehet, hogy velünk kapcsolatban is hasonlóképp vélekedne, hisz mi sem tudunk ördögöt űzni, betegségeket gyógyítani, halottakat feltámasztani. Ami a ’23-as esztendőre viszont elkísérhet minket, az az Isten nagysága feletti megdöbbenés, megrendülés, hogy magával ragadhat minket a teremtés csodája, a megváltás nagyszerűsége, a Lélek általi jelenlét megragadó volta. Az, hogy élhetünk, létezhetünk, hogy annyi minden és mindenki segített, támogatott eddig is életünk során, hogy események, emberi kapcsolatok úgy alakultak, ahogy, közösségben élhetjük meg hitünket, a Szentírás által újra és újra tanulhatjuk, megérthetjük, mi az Atya akarata, üzenete számunkra. Legyen meg bennünk a készség, a rácsodálkozásra, nyitottság, hogy megragadhasson minket az Atya nagysága!
Szentpály-Juhász Imre, Egyetemi Lelkigondozói Szolgálat
