…de íme, itt nagyobb van Jónásnál.
A feladat, a megbízatás elől menekülő próféta, aki nem akar nevetség tárgya lenni a pogányok között, de azzá lesz a maga és Isten előtt. Aki saját testi épségét sajnálja, de embertársai ezreinek veszte nem indítja meg, aki kénytelen megtapasztalni, milyen három napig sötétben, étlen-szomjan, mindenféle tájékozódási lehetőség nélkül létezni s aztán, hogy ugyan nem neki köszönhetően, de a közreműködésével Ninive város lakói megmenekülnek az isteni ítélettől. Jézus és Jónás történetében a találkozási pont, a sötét bezártságban, kilátástalanságban és reménytelenségbe töltött idő illetve, ennek kimenetele: a niniveiek megtérése – Isten kegyelme -, a feltámadás – az Atya győzelme az isten-és élet ellenes erők felett – a nekünk adott új élet lehetősége. Ezzel, az akkori nemzedék nem tudott élni, Jézust elutasították, nem fogadták el isteni küldetését és ezzel a teljes élet lehetőségét. Vajon nyitottak vagyunk-e, kérjük, várjuk, hogy a Jézusba adatott s a Lélek által jelenvaló atyai szeretet töltsön be minket, szívünket, lelkünket, gondolatainkat, szavainkat, cselekedeteinket egész életünket?
Szentpály-Juhász Imre, Egyetemi Lelkigondozói Szolgálat
