Bár felismerted volna ezen a napon te is a békességre vezető utat!
A béke városa, Jeruzsálem neve, a magyarázók döntő többsége szerint, de hol a béke belőle? Ezt kérdi Jézus is, a városba való bevonulásakor. A béke nem időtlen, egy fegyveres konfliktus esetén is el kell érkezzen a megfelelő pillanat a békekötésre vagy legalább is az erre irányuló törekvésre. A ‘béke városában’ Jézus kora óta nincs békesség; elszalasztották a lehetőséget, elmulasztották az alkalmas időt, ami erre szolgált. Jézussal, Jézusban az atyai megbékélést ‘tálcán nyújtva’ kapták, de nem tudták elfogadni és élni vele. Az egyéni, emberi béke, a sokak által keresett, üzletileg kínált, kevesek számára megvalósuló belső békére, az Atyával való megbékélésen keresztül juthatunk el. Megbékülni teremtettségünkkel, megváltottságunkkal és megszenteltségünkkel vagyis egzisztenciálisan megérteni, elfogadni, megélni, hogy háromszorosan megajándékozottak vagyunk. Tennünk kell, tehetünk a körülöttünk s bennünk lévő békességért, de létalapunkat tekintve ez isteni ajándék. A közösségeket érintő béke tartalmára az ószövetségi ‘shalom’ utal, mely igazságosságot is jelent egyben. Ahol igazságosság van, ott béke van. Gondoljuk végig, mit jelent a gyülekezeti, munkahelyi, családi közösségeinkre nézve: az isteni rend vagy éppen annak hiánya? Ahol rend, ott igazságosság, ahol igazságosság, ott béke. A békességre vezető út felismerésének, követésének ‘ideje’ van, jó lenne nem elszalasztani….
Szentpály-Juhász Imre, Egyetemi Lelkigondozói Szolgálat
