És halálos gyötrődésben még bensőségesebben imádkozott….
Jézus agonizál a Gecsemáné kertjében, áll az eredeti szövegben. Még nincs korbácsolás, még nincs keresztre szegezés, de a jövendő szenvedés tudatában vérrel verejtékezik. A közelgő gyötrelmek az Atyával való közösségét még intenzívebbé teszik, nem eltávolítják vagy elszakítják Tőle. Egy századból, az egyik Don-kanyarból hazatért férfi megfogadta, hogy minden vasárnap templomba megy, hálából, míg a másik, hogy soha többé be nem teszi a lábát az Isten-házába. Nagy nyomurúságok közepette, halálos fenyegetettségben sokan „megtanulnak” imádkozni, Istenhez fohászkodni. Bensőségesen az tud minden helyzetben az Atyához fordulni, hálát adni, akinek az imádság mindennapi életgyakorlat. Nekünk magunknak van szükségünk az ima erejére; élhetünk vele, általa minden időben és minden helyzetben.
Szentpály-Juhász Imre, Egyetemi Lelkigondozói Szolgálat
