Én vízzel keresztellek meg titeket, Ő pedig Szentlélekkel fog megkeresztelni.
Külső és belső megtisztítás, víz és Szentlélek. A Jézus korabeli átlag, felnőtt, férfi számára a bűnöktől való megtisztulás lehetőségét a különféle áldozatok bemutatása, pontosabban, papok általi bemutattatása jelentette. Ez vonatkozott mind az egyéni, mind pedig a közösségi bűnökre. Keresztelő János, Jézus unokatestvére, a teológusok feltételezése szerint, az esszénusok közösségéhez tartozott, akik a tisztátalan és bűnös világtól külön vonultan, egyfajta szerzetesi közösségekben éltek s a tagfelvételkor gyakorolták a bemerítkezést, a vízzel való, bűnöktől megtisztítást. Ebben a jelképes, mégis valóságos cselekedetben a bűnök és az azoktól való megtisztulás testközelbe lép, mintegy az ember bőrén zajlik első renden. A jézusi, Szentlélek általi keresztség belül, a lélekben-szívben-testben végzi el az istentelenségtől való megtisztítás munkáját. Mindkettőre szükségünk van; a céltalanság, céltévesztés, öncélúság egyszerre tör elő belülről s fenyeget kívülről minket. E kettős támadással szemben, kettős védelem: tudatosan, akaratlagosan Atyára irányított élet s könyörgés a Lélek jelenlétéért és támogatásáért.
Szentpály-Juhász Imre, Egyetemi Lelkigondozói Szolgálat
