Addig, amíg velük van a vőlegény, nem böjtölhetnek.
A böjt lényege nem maga a lemondás, nem az önmegtagadás valamiről, ami nem alapvető vagy éppen napi szükséglet hanem, hogy az Atyára figyelő „receptoraink” még érzékenyebbek lehessenek. Amikor azonban Jézus személyesen jelen van a tanítványok életében, életközösségben velük, akkor az atyai szeretet, kegyelem van velük. A Lélek által bennünk lakozhat a Jézusban megjelent Atya, gondolatainkban, érzéseinkben, szavainkban, cselekedeteinkben, ugyanakkor sok minden más vágy, elképzelés, impulzus is. Ezért jó időről-időre, amit csak lehet félretéve, az atyai jelenlétre figyelni, akaratát fürkészni. Mindez nem fedi el alapvető örömet, hálát, hogy istengyermekek vagyunk.
Szentpály-Juhász Imre, Egyetemi Lelkigondozói Szolgálat
