Mk 4; 1-20

….kiment a magvető vetni….

A palesztinai sovány, köves földeken először vetik a magot s utána következik valamiféle szántás; így értsük az akkori viszonyokat…1/ Ami ránk vonatkozik: az Atya nem fukarkodik, nem méricskéli igei üzenetét, szavát, akaratát szeretetéről, kegyelméről, hanem hinti mindenkinek, ha meghallják, ha nem, akár megértik, akár nem. Teológus nyelven; a túláradó kegyelem lehetőségét jeleníti meg a példázat. 2/ A hétköznapi realitásban megjelenő isteni csodáról szól. Nem szépíti, nem kendőzi, hogy látszólag nem túl hatékony az isteni magvetés, mégis ahol és amikor meghallják és befogadják az örömhírt, ott csodás terméseredmény lesz. 3/ A kérdés, hogyan válhatok jó földdé: szenvedésekkel, próbatételekkel, bukásokkal, hálaadással, nagylelkűséggel, Isten iránti örömmel „megtrágyázott” televénnyé? Az utóbbiakat gyakorolva, az előbbiekben az Atyára hagyatkozva..

Szentpály-Juhász Imre, Egyetemi Lelkigondozói Szolgálat

Loading


Közzétéve:

Szerkesztő:

Címkék: