Példázat nélkül azonban nem beszélt nekik….
Kettős beszéd, Jézus részéről, az egyik a népnek, a másik a tanítványoknak..? „Deus absconditus”: a rejtözködő Isten és a „Deus relevatus”: az önmagát kinyilatkoztató Isten, mindkettőről értekezik a teológia. A rejtetten, kicsiben, a szinte láthatatlan, de mégis érzékelhető növekedésben jelenlévő isteni szeretet-erő, hatalom és a próféták, angyalok, rendkívüli jelenségek által önmagát megmutató Atya. „Értem, értem, de fel nem foghatom”…kijelentés jellemezheti az isteni jelenlétet a hétköznapi embervilágban, ha értelemmel akarjuk befogadni ezt. A hermeneutikai kör, mely a megértés és értelmezés tudománya (Hermész az úton lévők istensége volt) alkalmazása: tapasztalat, megértés, értelmezés egymásra vonatkoztatása segíthet nekünk. Egyik sem több, mint a másik s egyik sem fontosabb a másiknál az isteni szeretettel kapcsolatban, de egyik sem hagyható el. A lényeg; az életteljességről beszél Jézus, azt mutatja meg, hogy átélhető, gyakorolható, ma is.
Szentpály-Juhász Imre, Egyetemi Lelkigondozói Szolgálat
