…találtok egy szamárcsikót megkötve, amelyen még nem ült soha senki….
Ünnepi alkalom, melyhez minden kellék megtalálható: ünneplő tömeg, üdvözlő kiáltások, pálmaágak, útra terített ruhák, egy szamár, melyen még nem ült senki. Vajon hogy fogadta ez a csacsi, hogy egy idegen ül rá először az életében s rögtön ilyen zajos, tömegjelenetbe kerül? A szamarak könnyen megmakacsolják magukat, rúgnak, harapnak, bakolnak, de erről nem olvasunk; minden bizonnyal Jézus kisugárzása rá is hatott. Hisz az állatok, kutyák, macskák, lófélék megérzik milyen lelkülettel közeledik az ember hozzájuk. Mit sugárzunk környezetünk felé; mogorvaságot, haragot, sértettséget, elégedetlenséget, szemrehányást vagy megelégedettséget, hálát, örömet, békességet, derűt? Körülményeink, élethelyzetünk meghatározzák lelkiállapotunk, de mi magunk is tehetünk róla, érte. Kívülről vagy belülről irányítottak vagyunk s Pünkösdkor pedig, különösen is, nyitottak lehetünk a felülről vezéreltségre: jöjj, Szentlélek légy segítségül, hogy általad megélhessük szabadságunkat!
Szentpály-Juhász Imre, Egyetemi Lelkogondozói Szolgálat
