Némely ember bűnei nyilvánvalóak és előtte mennek az ítéletre; másokat viszont követnek.
A nyilvánvaló és a titkos, rejtett bűnökről ír Pál. Az Ószövetségben úttévesztés, míg az Újszövetségben egy olyan állapotot jelent, melyből az egyes cselekedetek következnek. Isten nélküli gondolatok, cselekedetek, beszéd, létmód a bűnös élet. Jézus a bűnökkel kapcsolatban azt mondja: „..vedd ki előbb saját szemedből a gerendát, és akkor majd jól fogsz látni ahhoz, hogy kivehesd atyádfia szeméből a szálkát.” Hogyan is ítélkezhetnék mások felett, ha a rám vonatkozót Jézus magára vette. S az ítélet kifejezésben a lényeg, ránk nézve a véglegessége, visszavonhatatlansága. Nem az erkölcsi rend alapján – ha van még ilyen manapság – való vélemény nyilvánításról van szó, hanem, hogy az ember esélyt kell kapjon élete legutolsó pillanatáig a változásra, az atyai szeretetbe való visszatérésre. Ahogy a Jézussal megfeszített gonosztevők egyike, a halála előtt tért meg, úgy ez a lehetőség mindenki számára adott. Vegyük hálaadással, hogy az Atyával szeretetközösségben élhetünk s ennek örömével tekintsünk családtagjainkra, munkatársainkra, szeretteinkre, akikkel kapcsolatba kerülünk..
Szentpály-Juhász Imre, Egyetemi Lelkigondozói Szolgálat
