I Pét 2; 13-17

….mint akik a szabadságot a gonoszság takarójául használják….

Szabadság és szolgaság, tisztelet és gonoszság fogalmai kerülnek elő ebben a rövid részletben. A szabadság nem mindentől és mindenkitől való függetlenség, hanem, ahogy a magyar szó gyöke is mutatja „szab”, vagyis vannak határai, keretei, van formája. A mindenkinek mindent szabad, legfeljebb szabadosság. A szol-gálat, a mennyei Atya akaratával való azonosulás és a szabadság egy és ugyanazon létmód két megnyilvánulási formái. Ha betöltöm az isteni szeretet általi küldetésem, ez az erő jár át, határoz meg, formál, akkor egyszerre vagyok ennek szolgája s szabad minden más meghatározottságtól. A szabadság kiteljesedése a szolgálat, a függetlenségé a függés, egy ki nem mondott, fel nem vállalt célért. A tiszt-elet másokat és önmagát a teremtésbeli tisztségben tartja, míg a gonoszság az an-arhiát szolgálja. Arhé (görögül) kezdet és rend egyben, a rossz a káoszt munkálja. Mi a teremtés rendjének emberei vagyunk családban, munkahelyen, gyülekezetben, nemzetben, a világban s mint ilyenek egyszerre szabadok és szolgák.

Szentpály-Juhász Imre, Egyetemi Lelkigondozói Szolgálat

Loading


Közzétéve:

Szerkesztő:

Címkék: