…nagy öröm volt abban a városban.
Halálra kövezés, gyász, üldöztetés, menekülés és öröm, mint egy, a folyó két partján álló, két hídpillér: halál – öröm. Elindulunk az egyiktől, amit az istenféltésből fakadó győl-ölet, törvénytisztelet, vallási és nemzeti önazonosság alapoz meg s jutunk el a másikhoz, amely a megtisztuláson (szabadulás), gyógyuláson és örömön alapszik. A kettő között feszül a gyász, az üldöztetés és a menekülés. Hol tart családunk, gyülekezetünk élete s hol az egyéni? Az egyik „partról” a másikra átjutás fájdalmas, terhes, néha könnyekkel, csalódással teli és a „jobb partra” való eljutás nem feledteti a megtett utat, de – divatos kifejezéssel élve – átkeretezi, más dimenzióba helyezi azt. Az István halála utáni szétszóratás tette lehetővé, hogy Jeruzsálemen kívül is hirdessék; Jézusban az Atya jött emberközelbe s tette lehetővé, a Vele harmonizáló életet. Nehéz, fájdalmas, esetleg traumatikus gyermek-vagy jelenkor is átvezethet a jobb partra. Könyörögjünk ezért.
Szentpály-Juhász Imre, Egyetemi Lelkigondozói Szolgálat
