Az egyháznak…békessége volt: eközben épült, az Úr félelmében járt….
Történelmi léptékkel pillanatnyi „szélcsend”; szünetel az üldöztetés, ami majd újult erővel tör rá Jézus követőire a zsidóság s később a római hatóságok részéről. Külső és belső közösségi békesség. Kérdés, hogy hogyan lehet/ne megőrizni a gyülekezet békéjét, ha kívülről fenyegetés, üldöztetés éri, ha belülről ellentétek feszítik, mint pld. a korintusiakat? Továbbgondolva, ha egy jézusi közösség megosztott, az egyének miképp maradhatnak meg békében? „Az az indulat legyen bennetek, mint Krisztus Jézusban is megvolt…” (Fil 2;5) Bosszú, harag, versengés, önfényezés, hatalom vágy vagy szeretet, türelem, megbocsátás, a másik hibáinak elhordozása és az Isten országának munkálása? Ha az utóbbiak, akkor épül a krisztusi közösség, a család és az egyén. Akkor a istenfélelem nem rettegés, hanem harmónia. Ezt kereshetjük munkahelyen, egyházban, közösségeinkben, magunkban s ezért imádkozhatunk.
Szentpály-Juhász Imre, Egyetemi Lelkigondozói Szolgálat
