Napi biztatás

Loading

  • Mk 2; 1-12

    Jézus pedig, mikor látta hitüket, így szólt a gutaütötthöz: fiam, megbocsáttattak a te bűneid. „Istennek nincsenek unokái, csak gyermekei”, vagyis az Atya iránti bizalom, a Vele való kapcsolatban létel mindig személyes és nem örökölhető létforma. Az lehet, jó és kívánatos, hogy gyermekeinknek, unokáinknak olyan közeget teremtsünk, és erre teszünk fogadalmat keresztelésük alkalmával, hogy maguktól is…

    Tovább olvasás: Mk 2; 1-12
  • Mk 1; 40-45

    …kezdte mindenfelé hirdetni és terjeszteni, ami történt vele… Semmibe venni Jézus parancsát merész dolog, de ez a meggyógyított férfi mégis ezt teszi. Egyszerűen nem tehet mást, hisz nem „csupán” testi bajából, a leprából gyógyítja meg – hitét látva, őt Jézus – hanem visszaadja neki, ezáltal társadalmi helyzetét, egzisztenciáját is. Ezt már nem tudja magában tartani…

    Tovább olvasás: Mk 1; 40-45
  • Mk 1; 32-39

    Kora reggel pedig…..elvonult egy puszta helyre, hogy ott imádkozzék. Hosszú „műszakja” lehetett Jézusnak: napszálltakor kezdték Péter anyósa házához hordani a betegeket, megszállottakat s hajnali szürkületkor már elvonult magában imádkozni. Közben betegségekkel, ördögökkel harcolt, küzdött és győzedelmeskedett. Mind emellett szakított időt az imádságra s vonult el a városon kívülre; micsoda teljesítmény…az egyetemi sportnapon akadályverseny számnak is,…

    Tovább olvasás: Mk 1; 32-39
  • Mk 1; 29-31

    …megfogta a kezét és talpra állította…. Tűz helyett tűz, a lázas forróság helyett az isteni tűz, pír (görögül: pűrosz), ami átjárja Péter anyósát, meggyógyítja és Jézus szolgálatába állítja. Az atyai szeretet-erő felfokozott, transzcendes állapotot okoz az emberben. Nem egyszerűen emberi izgalmi állapot, ami magunkból, környezetünk hatásai által, másik ember jelenléte, szavai, cselekedetei következtében jön létre,…

    Tovább olvasás: Mk 1; 29-31
  • Mk 1;21-28

    Némulj el és menj ki belőle! Vannak, léteznek nem Istentől való hatalmak és lelkek, melyek szívesen hallatják hangjukat. Romboló mivoltuk ellenére vagy talán éppen azért felismerik Jézusban az Atya küldöttét, a hatalmat, az isteni erőt. A názáreti küldetésének lényege, hogy cselekedetekkel, szavakkal helyreállítsa Isten országát s így az ember és az Atya közötti közvetlen kapcsolatot,…

    Tovább olvasás: Mk 1;21-28
  • Mk 1; 16-20

    Erre….azonnal követték Őt. Micsoda erő, hatalom az, amelyet követve emberek foglalkozásukat, családjukat is elhagyva Jézussal mennek! Isteni erő és hatalom, mely megragadta, magával ragadta őket, ott és akkor. Akár fel is háborodhatnánk vagy megbotránkozhatnánk ezen, az emberi kereteket szétrobbantó elhíváson. A kérdés számunkra ma az, hogy ki az első, mi az első az életünkben? A…

    Tovább olvasás: Mk 1; 16-20
  • Mk 1; 12-15

    Vadállatokkal volt együtt és angyalok szolgáltak neki. A Szentlélek által vitetik ki Jézus a pusztába, a közel-keleti ember szemében a halál helyére, ahol nincsenek emberek s általában ivóvíz és élelem. A semmi közepén készül az Emberfia, küldetése betöltésére, amihez az önmaga és a félelmei legyőzésére van szükség. Az előző az ételtől, italtól való tartózkodás, azok…

    Tovább olvasás: Mk 1; 12-15
  • Mk 1; 9-11

    …Jézus eljött a galileai Názáretből….és János megkeresztelte… Közösség vállalás mindazokkal, akik a személyes külső és belső megtisztulásra és védelemre vágynak a keresztség és a Lélek által. Mindez nem jelenti az Atyával való kapcsolat lazulását, elhanyagolását vagy megszakadását, hanem éppen annak állandóságát, mint lételem, erőforrás. A Lélek megjelenése és a kinyilatkoztatás is annak jelei, hogy ahogy…

    Tovább olvasás: Mk 1; 9-11
  • Mrk 1; 1-8

    Én vízzel keresztellek meg titeket, Ő pedig Szentlélekkel fog megkeresztelni. Külső és belső megtisztítás, víz és Szentlélek. A Jézus korabeli átlag, felnőtt, férfi számára a bűnöktől való megtisztulás lehetőségét a különféle áldozatok bemutatása, pontosabban, papok általi bemutattatása jelentette. Ez vonatkozott mind az egyéni, mind pedig a közösségi bűnökre. Keresztelő János, Jézus unokatestvére, a teológusok feltételezése…

    Tovább olvasás: Mrk 1; 1-8
  • Kol 4; 7-18

    Ne feledkezzetek meg az én bilincseimről! Azt nem állíthatjuk, hogy Pál semmit sem ír a kolossébeli levélben szenvedéseiről, de itt mintha segélykiáltást küldene hittestvéreinek. Az evangélium hirdetéséért megvádolt és bebörtönzött levélíró nehéz helyzetében, a Krisztusban kapott kegyelemre támaszkodik, mégis jól esik neki, ha a gyülekezeti tagok nem feledkeznek meg róla. Tenni a dolgunkat, kötelességünket, nem…

    Tovább olvasás: Kol 4; 7-18