A magyar mint idegen nyelv napja

A magyar mint idegen nyelv napja

2012. december 7.

Egy nyelv és a hozzá tartozó kultúra megismertetése más nyelvek beszélőivel fontos misszió, ugyanakkor nagy felelősség is. Különösen igaz ez a kevéssé ismert nyelvekre, amelyek közé a Kelet-Közép-Európában honos nyelvek, így a magyar is tartozik. A kulturális diplomácia külföldi intézményrendszerét Klebelsberg Kunó kultuszminiszter alapozta meg a múlt század első harmadában. Az akkor elkezdett munka mai letéteményese a Balassi Intézet, amely nemcsak a kulturális intézeteket, hanem az ösztöndíjrendszert és a vendégoktatói hálózatot is működteti, és kulcsszerepet vállal a magyarországi magyar mint idegen nyelv tanításban is.

Nyelvünk tanítása már több mint kétszáz éves múltra tekint vissza, szaktanárokat azonban csak 1983-tól kezdett képezni az ELTE, majd a pécsi és a szegedi egyetem, 1998-tól pedig a Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke is elindította máig is egyik legsikeresebb képzését. A bolognai rendszer követelményei miatt napjainkban csak két egyetem, a KRE és az ELTE kínál magyar mint idegen nyelv szakos tanárképzést. A kezdeti évek óta már jóval meghaladta a száz főt a végzett tanárok száma, s közülük legalább egy tucatnyian doktori fokozatot is szereztek. Ők is, mint mindenki, aki ezen a területen dolgozik, igénylik az új, nemzetközi tapasztalatokat is integráló ismereteket, amelyek a sikeres oktatómunka és a folyamatos érdeklődés fennmaradása szempontjából egyaránt nélkülözhetetlenek.

A „magyar mint idegen nyelv tanára” igazi másodszak, mert kevés az a hallgató, aki ezt választ(hat)ja fő megélhetésnek, gyakrabban fordul elő, hogy fő munkahelyük mellett dolgoznak nyelviskolákban, illetve magántanárként. Leginkább a fővárosban van igény magyarnyelv-tanárokra, de országszerte azokon a vidéki településeken is könnyen találnak munkát, ahová külföldi érdekeltségű vállalat települt. Az utóbbi években jelentősen megszaporodott a bevándorlók száma, ami az ország teljes területén lehetővé teszi a munkavállalást, ugyanis a migráns gyermekeknek biztosítani kell a magyar nyelvi felzárkóztató órákat a közoktatásban. Ugyanakkor mind több lehetőség kínálkozik a külföldi munkavállalásra is.

A december 7-ére hirdetett rendezvény ezt a célt szolgálja. A rendezők egyike a Balassi Intézet, amely 1957-es indulása óta több tízezer egyetemi hallgató és magyar nyelv iránt érdeklődő számára tette lehetővé a magyar nyelvtudás megszerzését, szervezett módszertani konferenciákat, továbbképzéseket, THL2 címmel magyar mint idegen nyelvvel foglalkozó szakmai folyóiratot ad ki, mentortanárai  az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem magyar mint idegen nyelv szakos hallgatóinak tanítási gyakorlatát vezetik.

A rendezvény másik házigazdája a több mint másfél évszázados múltra visszatekintő, jelenlegi formájában 1993 óta működő Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke, amelynek hallgatói a második legnagyobb történelmi egyház kulturális örökségét képviselő értelmiségi utánpótlást jelentik. A kar világi jellegéből adódóan állami, illetve más egyházak által fenntartott általános és középiskolákban történő oktatásra is felkészíti hallgatóit. A tanszék az MA szintű magyartanárképzésben 2009 óta, a magyar mint idegen nyelv (MID) második tanár szakos képzésben 2010 óta vesz részt, az országosan egyedülálló Terminológia diszciplináris mesterképzés pedig 2011 óta folyik az egyetemen.

A rendezvényt e két intézmény képviseletében dr. Sepsi Enikő dékán és dr. Hatos Pál főigazgató nyitja meg.

A délelőtti plenáris előadásokat Bárdos Jenő: A nyelvtanár tudatossága című előadása foglalja nyelvpedagógiai keretbe, majd Szili Katalin beszél a magyar mint idegen nyelv oktatásának történetéről, jelenlegi feladatairól az ELTE Központi Magyar Nyelvi Lektorátusa fennállásának hatvanadik évfordulója alkalmából. Szűcs Tibor egy érzékeny kérdésről, a magyar mint idegen nyelvnek a hungarológiai oktatásban betöltött szerepéről fejti ki a véleményét. Arról, hogy egyetlen nyelv vagy kultúra szakértője sem nélkülözheti az adott nyelv ismeretét, ezért elképzelhetetlen a magyar nyelvtudás nélküli hungarológusképzés.

Érdekesnek ígérkezik az a kerekasztal-beszélgetés, amelyre meghívást kapott az összes olyan hazai felsőoktatási műhely, amely vagy a nyelvtanításban, vagy a tanárképzésben, vagy éppen mindkét területen megoszthatja a tapasztalatait a műhelykonferencia közel 150 résztvevőjével. A konferenciára nemcsak gyakorló tanárok, hanem tanárjelöltek is jelentkezhettek, akik nagy izgalommal várják az első szakmai rendezvényt, ahol élőben hallhatják kötelező irodalmaik szerzőit, ugyanakkor bepillantást nyerhetnek választott hivatásuk műhelytitkaiba is.

A délutáni program fókuszában a műhelybeszélgetések állnak, amelyek a legújabb és hasznosnak bizonyult módszerekről, a nyelvóra hatékony szervezéséről, valamint a közelmúltban megjelent új tankönyvekről és tananyagokról tájékoztatják a jelenlévőket.

A szervezők szándéka szerint A magyar mint idegen nyelv napja folytatódni fog, ha nem is a mostanihoz hasonló, nagyszabású rendezvényekkel, de a résztvevők igényeihez igazodó kisebb találkozókkal, egy-egy témát középpontba állító tapasztalatcserékkel. 

Programtervezet


Szakirányú továbbképzések

Szakirányú továbbképzések

Közösségi Média

Közösségi média

Kultúra, közélet

Rádió

Károli Podcast

Károli Podcast

Károli Klub

Károli Podcast

Napi biztatás

Napi biztatás

 

Tudomány, kutatás

Tudomány, kutatás

Galéria

galéria, fotógép