»Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
»Gazdaságtudományi, Egészségtudományi és Szociális Kar
Alapjogi és Egyházjogi Kutatások Műhelye
Az Alapjogi és Egyházjogi Kutatások Műhelye elősegíti a tagok tudományos munkáját, biztosítja a hallgatók bekapcsolódását a tudományos tevékenységbe, segíti a TDK-tevékenységet, a tehetséggondozást, keretet teremt a kutatási eredményeknek a szélesebb szakmai nyilvánossághoz történő közvetítéséhez, segíti a vonatkozó publikációk közzétételét és konferenciák szervezését, valamint a kari oktatók, PhD-hallgatók és a nem kari oktató elméleti és gyakorlati szakemberek szakmai együttműködését, párbeszédét.
A Kutatóműhely küldetése az alkotmányos alapjogok, valamint az egyházjog tudományára vonatkozóan kutatásokat végezni és nemzetközi kapcsolatokat létrehozni, ápolni. A Kutatóműhely küldetésének tekinti, hogy a kutatásokon belül kiemelt helyet foglaljon el egyfelől az alkotmányos alapjogok hazai és nemzetközi jogdogmatikai és komparatív elemzése, másfelől pedig az alapjogi kontextushoz szorosan kapcsolódóan a magyar és nemzetközi protestantizmus, továbbá a protestáns egyházjog tudományának az eszmei-jogdogmatikai, jogtörténeti, valamint az egyházjogi joggyakorlati szempontjainak a kutatása.
A Kutatóműhely vezetője: Dr. habil. Köbel Szilvia PhD intézetvezető egyetemi docens
Alkotmánybíráskodás és bírói jogalkalmazás Kutatóműhely
A Kutatóműhely a bírói jellegű jogalkalmazó szervek tevékenységével, és különösen e tevékenységfajták egymásra gyakorolt hatásával, az alkotmánybíráskodás és a rendes bíráskodás kapcsolatával foglalkozik. Célja, hogy elemezze az alkotmánybíráskodást, mint speciális jogalkalmazó tevékenységet jogelméleti, alkotmánytani és alkotmányjogi szempontból, valamint a bírói jogszolgáltató és jogfejlesztő tevékenységet, mind a jogelmélet, mind az egyes tételes jogtudományok (büntető anyagi és eljárásjog, polgári anyagi és eljárásjog, közigazgatási jog stb. tudománya) szempontjából. Az elvi jellegű kutatási irány mellett a Kutatóműhely határozott célja kifejezetten a magyar alkotmánybíráskodás és a magyar bírói jogalkalmazás elméleti és gyakorlati kutatása.
A Kutatóműhely vezetője: Prof. Dr. Tóth J. Zoltán dékán, tanszékvezető, egyetemi tanár
Civilisztikai Tudományok Kutatóműhelye
A Civilisztikai Tudományok Kutatóműhelye a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi és Római Jogi, valamint Polgári Eljárásjogi Tanszékeinek részeként, a 41/2014 (X.2) Kari Tanács jóváhagyásával pedig a Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi Jogi Kutatóműhely is részévé vált.
A Kutatóműhely feladata a Kari kutatási programhoz igazodó kutatások végzése, továbbá a civilisztika területén zajló aktuális nemzeti, uniós és nemzetközi jogalkotási, gyakorlati folyamatok elemzése, bemutatása, azok jogtörténeti kontextusban való elhelyezése.
A Kutatóműhely vezetője: Prof. Dr. Boóc Ádám dékánhelyettes, intézetvezető, tanszékvezető, egyetemi tanár
Dósa Elek Jogtörténeti Kutatóműhely
A Kutatóműhely célja, hogy a jogtörténet tudományos kutatását folyamatos, szervezett és intézményesített keretek között segítse elő a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar keretében. A műhely működése arra a szakmai meggyőződésre épül, hogy a jogtörténeti szemlélet nélkülözhetetlen a jogintézmények fejlődésének, belső logikájának és társadalmi beágyazottságának megértéséhez. A történeti megközelítés hozzájárul a jelenlegi jogi struktúrák kritikai értelmezéséhez és a jogtudomány elméleti megalapozottságának erősítéséhez.
A Kutatóműhely vezetője: Dr Nagy Péter tanszékvezető egyetemi docens
Finkey Ferenc Bűnügyi Tudományok Kutatóműhely
A Kutatóműhely elősegíti a kutatók tudományos munkáját, biztosítja a hallgatók bekapcsolódását a tudományos tevékenységbe, a tehetséggondozást, keretet teremt a kutatási eredményeknek a szélesebb szakmai nyilvánossághoz történő közvetítéséhez, segíti a vonatkozó publikációk közzétételét, konferenciák szervezését.
A Kutatóműhely feladata a bűnügyi tudományok rendszerén belül, annak valamennyi területére kiterjedően, a büntető anyagi jogi, büntető eljárási-jogi, büntetés-végrehajtási jogi, kriminológiai és kriminalisztikai tárgyú tudományos kutatások folytatása, különös tekintettel Magyarország Alaptörvényének és a vonatkozó sarkalatos törvények büntető igazságszolgáltatásra gyakorolt hatásának vizsgálatára.
A Kutatóműhely ápolja névadójának szakmai emlékét és munkásságának eredményeit.
A Kutatóműhely vezetője: Prof. Dr. Domokos Andrea dékánhelyettes, intézetvezető, tanszékvezető, egyetemi tanár
Kálvin János Szociális Jogi Műhely
A Kálvin Műhely széles körben vizsgálja a szociális jog területeit, beleértve a társadalombiztosítás, az egészségbiztosítás, a nyugdíjbiztosítás, a foglalkoztatáspolitika, a szociális segélyezés, szociális szolgáltatások, a családi támogatások és a fogyatékossággal összefüggő kérdések tudományos feltárását. A szociális gondoskodással összefüggő kérdések tekintetében a Kálvin Műhely fontos céljának tekinti, hogy a keresztyén, azon belül a református értékeket és szerepköröket is hangsúlyozza, adott kérdéskörben rendszerbe foglalja a szociális gondoskodás területén. A Kálvin Műhely a szociális gondoskodás elméleti alapjaira és gyakorlati alkalmazására vonatkozóan végez kutatásokat.
A Kutatóműhely vezetője: Prof. Dr. habil. Homicskó Árpád Olivér tanszékvezető-helyettes, egyetemi docens
Lőrincz Lajos Közjogi Kutatóműhely
”Nemzeti identitás – alkotmányos identitás. Az identitás-vita újabb fejleményei” címmel került sor 2018. december 3-án a KRE ÁJK Lőrincz Lajos Közjogi Kutatóműhely szervezésében megvalósuló konferenciára. A KRE Hittudományi Karán lezajlott esemény – a kutatóműhely hagyományainak megfelelően – most is egy aktuális és közérdeklődésre számot tartó társadalmi-jogi kérdést járt körül. A számos hazai és határon túli magyar alkotmánybíró, állami vezető és egyetemi oktató aktív részvételével zajlott eseményen előadást tartott Trócsányi László igazságügyi miniszter, egyetemünk oktatója is. A résztvevők nem csupán a kialakuló-félben lévő jogalkalmazói gyakorlatot elemezték, értelmezték, de azokat a kontextusokat is, amelyek az autonómia, szuverenitás, hatalommegosztás, állami szerepvállalás vagy éppen a 21. századi nemzetállamiság elvontabb jelenségeiből állnak össze. A konferencia-sorozat következő lehetséges állomásaként Rixer Ádám, a Kutatóműhely vezetője felvetette egy, a hazai roma identitás változásával összefüggő rendezvény ötletét is.
A kutatóműhely vezetője: Prof. Dr. Rixer Ádám tanszékvezető, egyetemi tanár
Munkajogi és Szociális Jogi Kutatóműhely
A Kutatóműhely feladata a munkajogi és szociális jogi tudományok rendszerén belül, annak valamennyi területére kiterjedő kutatások folytatása. Azon hallgatók segítése, akik a Tanszéken oktatott tárgyakkal összefüggésben kutatási munkát kívánnak végezni, vagy ismereteiket egyéb módon akarják bővíteni. Így a kutatóműhely keretében lehetőség van tudományos kutatás végzésére, versenyekre való felkészülésre, pályázatokkal kapcsolatos tevékenységek végzésére (pályázatok elkészítése, elnyert pályázatok keretében való munka stb.)
A Kutatóműhely vezetője: Prof. Dr. Kun Attila tanszékvezető, egyetemi tanár
Mesterséges Intelligencia Kutatócsoport
A kutatócsoport legfontosabb feladatai: a témához kapcsolódó kutató munka, publikációs tevékenység elősegítése, a kutatási eredményeknek a szélesebb szakmai nyilvánossághoz történő közvetítése, konferenciák szervezése, témához kapcsolódó pályázatok feltérképezése és -sikeres pályázatok esetében - azok lebonyolítása. A Mesterséges Intelligencia Kutatócsoportban a Károli Gáspár Református Egyetem Állam-és Jogtudományi Kara; Bölcsészet – és Társadalomtudományi Kara; Gazdaságtudományi, Egészségtudományi és Szociális Kara; Hittudományi Kara; Pedagógiai Kara és az Információs és Kommunikációs Technológiák (IKT) Kutatóközpontja vesz részt.
A kutatócsoport vezetője: Dr. Király Lilla habilitált egyetemi docens, ügyvéd
A KRE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán jelenleg 44 kutatócsoport működik (a lenti lista a már lezárult projektek közül is tartalmaz néhányat). A kari kutatócsoportok kialakításánál szempontunk volt, hogy lehetőleg minden oktató tag legyen valamelyik csoportban, és hogy a KRE egyházi jellegével összefüggő tudományos kutatási területek markánsan legyenek képviselve. Ez utóbbi törekvés nyilvánul meg például a Hermeneutikai Kutatóközpont kutatócsoportjaiban, az Erdély és Protestantizmus Történeti Kutatócsoportunkban, a Református Kultúrtörténeti Kutatócsoportban, az Egyháztörténeti Kutatócsoportban, az Egyházszociológiai Kutatócsoportban és a Szakrális Kommunikáció Kutatócsoportban is.
Az egyházi jelleg mellett a Nyelv, kultúra, identitás kutatási területek találkozási pontjai és multidiszciplináris megközelítései is kiemelt jelentőséggel bírnak, az egyes elméleti keretek és kapcsolódó módszertanok között említhetjük többek között a pszichológiai, szociológiai, irodalom- és kultúratudományi, vallásfilozófiai, teológiai, színházantropológiai, szociolingvisztikai, pragmatikai, pszicholingvisztikai, hermeneutikai megközelítésmódokat.
Kutatócsoportjaink mindegyike az új tudományos trendek követését tűzi ki célul, ez gyakran már a kutatócsoport elnevezésében is megjelennek, erre példa az Innovációk a Pedagógusképzésben és a Köznevelésben Kutatócsoport, illetve a Big Data and Social Analytics kutatócsoportok. A társadalom- és kommunikációtudományok új trendjeit követi a Kvantitatív Kommunikáció-kutatási Kutatócsoportunk is.
Karunkon kiemelt szempont az is, hogy az alapkutatások és az alkalmazott kutatások egyaránt képviselve legyenek. Ez az elv a pedagógusképzéshez, a szociológiához, a pszichológiához, az irodalomhoz, művészetekhez, színháztudományhoz és a nyelvtudományokhoz köthető kutatási projektjeinkben is jelentkezik. Az alap- és alkalmazott kutatások ötvözése, valamint az interdiszciplinaritás kiemelten jelen van a Rítus, Színház és Irodalom Kutatócsoportban, valamint a Kulturális-Pszichofiziológiai és Kommunikációelméleti Kutatócsoportunkban is.
Több kutatócsoportunk munkájában rangos nemzetközi egyetemek professzorai is részt vesznek külső tagként, illetve meghívott kutatóként, a Rítus, Színház és Irodalom Kutatócsoportban például a Bielefeldi Egyetem és a Yale Egyetem elismert kutatói is szerepet vállalnak, a Diskurzusjelölők Nyelv- és Műfajközi Kutatása Kutatócsoport munkáját a Warwick-i Egyetem és a Université Catholique de Louvain kutatói segítik. Visszajáró vendégeink többek között a Harvard University, a Columbia University, a Paris III. – Nouvelle Sorbonne és az Institut Interuniversitaire de France professzorai is. A Literatur und Erinnerung im Donauraum Kutatócsoport szintén széleskörű nemzetközi együttműködésen alapul. Több kutatócsoportban MA és doktorandusz hallgatók is tagok, ők biztosítják az intézmény tudományos utánpótlását.
Az alap- és alkalmazott kutatási célzottság érdekében több intézetközi kutatócsoport is létrejött, például a Kanadológiai Kutatócsoport, a Latin-Amerika Kutatócsoport és a Modern Keleti Kultúrák Kutatócsoport, melyek egyes országok vagy kultúrföldrajzi egységek történelmi-irodalmi hagyományát térképezik fel.
Gyakorlatorientált műhelyeink között említendők fordítói műhelyeink (pl. az Interkulturális Kutatócsoport és Fordítóműhely), a különböző szerzők hagyatékait feldolgozó projektek, a Személy- és Családorientált Egészségtudományi Kutatócsoport, a Japán Lexikográfiai Kutatócsoport, valamint a (nyelvi és egyéb) kompetenciamérések kutatására, illetve a terminológiai problémák megoldására irányuló alkalmazott kutatásaink. Az alkalmazott kutatási területeken kiemelkedőek továbbá a mentálhigiénés hálózatokkal és családkutatással kapcsolatos projektjeink .
Az Egészségügyi Kutatóműhely célja az Egészségtudományi Intézetben folyó kutatómunkák összefogása, valamint ezek tudományos és szakmai közéleti megjelenésének biztosítása, facilitálása. Ezen kívül Kari és intézményközi együttműködések létrehozása és pályázatok írása szerepel a további célok között.
Kutatócsoportok:
Az Egészségtudományi Intézet berkeiben működő Egészségügyi Kutatóműhely két kutató csoporttal rendelkezik az egyik az Interdiszciplináris Egészségügyi Adatelemzési Kutatócsoport, a másik pedig a Humán Erőforrás Kutatócsoport.
Az Egészségügyi Kutatóműhely célja. hogy növelje az egyetem orvos-egészségtudományi területű publikációinak számát, fokozza annak láthatóságát. Hozzon létre kollaborációkat a kari és az egyetemi Kutatóműhelyekkel, valamint más intézményekkel közös publikációk megjelenítése céljából. Az Egészségügyi Kutatóműhely sikeres tevékenysége alapján alkalmas lehet a későbbiekben egészségtudományi doktori iskola megalakítására is.
Az Interdiszciplináris Egészségügyi Adatelemzési Kutatócsoport feladata, hogy a nyilvánosan elérhető adatbázisok felhasználásával olyan elemzéseket készítsen, amely döntés támogatásként alkalmas lehet mind szakpolitikai, mind pedig egészségügyi szakmai döntések megalapozására.
A Humán Erőforrás Kutatócsoport feladata olyan programok elindítása, illetve olyan programok, folyamatok elemzése, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy az egészségügyben meglevő humán erőforrás problémák mihamarabb hatékonyan kezelésre kerülhessenek. A hallgatókat az intézettel közösen működtetendő TDK munkába történő bevonásával igyekeznek a tudományos munka felé orientálni. Az intézet, illetve a kutatóműhely tagjai olyan széles szakmai portfólióval rendelkező, tudományos háttérrel rendelkező oktatók, akik képesek ezen célok megvalósítására és képesek jelentősen növelni az egyetem, illetve az intézet publikációs aktivitását.
A Kutatóműhely a publikációs aktivitás fokozásával, a tudományos láthatóság növelésével, valamint interdiszciplináris kutatások végzésével kíván hozzájárulni a Kar működési minőségének emeléséhez. Mindkét kutatócsoportnak megvannak azok a közös határterületei a kar további intézeteivel (pl. gazdaság, statisztika, szociális kérdések), amelyek garantálják a tudományos munka interdiszciplinaritását.
A kutatóműhely tevékenységeit 2026-ban kezdi meg.
A Filó Lajos Kutatóműhely célja, hogy a szociális professziók szerepének széleskörű megismerését elősegítse. A Filó Műhely keretében lehetőség nyílik arra, hogy a keresztyén értékek megjelenítésre kerüljenek a szociális segítéssel összefüggésben, ezáltal segítve az egyházi szerepvállalást ezen a területen. A Filó Műhely lehetőséget biztosít a kutatási eredményeknek a szélesebb szakmai nyilvánossághoz történő közvetítésében, segíti a vonatkozó publikációk közzétételét és konferenciák szervezését, valamint a kari oktatók, PhD-hallgatók és a nem kari oktatók, az elméleti és a gyakorlati szakemberek szakmai együttműködését, párbeszédét.
Kutatócsoportjai:
A Filó Műhely széles körben vizsgálja a szociális tanulmányok területeit, beleértve a gyermekvédelemet, az ifjúságsegítést, a hajléktalanellátást, az idősgondozást, a szenvedélybetegekkel, a pszichiátriai betegekkel, a bűnelkövetőkkel folytatott szociális munka területeit, az utcai és iskolai szociális munkát, valamint a családokat érintő és a fogyatékossággal összefüggő kérdések. A szociális kérdéseket vizsgálja a szociális munka, szociálpedagógia, a szociálpolitika, a jog és a szociológia tudományán keresztül.
A szociális segítéssel összefüggő kérdések tekintetében a Filó Műhely fontos céljának tekinti, hogy a keresztyén, azon belül a református értékeket és diakóniai elköteleződést is bemutassa adott kérdéskörben rendszerbe foglalja. A Filó Műhely a szociális professzió elméleti alapjaira és gyakorlati alkalmazására vonatkozóan végez kutatásokat.
A Filó Műhely részt vesz a feladatkörébe tartozó kutatási projektekben és a profiljába vágó pályázatokon, a Műhely segíti azon hallgatókat, akik a kapcsolódó témákban kutatási munkát kívánnak végezni, vagy ismereteiket egyéb módon szeretnék bővíteni. A műhely olyan szakmai keretet biztosít, amely lehetőséget teremt a hallgatók aktív bevonására a folyó kutatásokba, ezáltal támogatva a hallgatók tudományos fejlődését és a TDK-n való eredményes szereplésüket. A műhelyben való részvétel hozzájárul a kutatásmódszertani kompetenciák elmélyítéséhez, valamint az önálló tudományos gondolkodás és publikációs készségek fejlesztéséhez. Emellett a közös kutatómunka erősíti a hallgatók szakmai identitását és elősegíti bekapcsolódásukat a tudományos közéletbe.
A Filó Műhely ösztönzi a KRE GESZK különböző oktatóinak és hallgatóinak együttműködését; a kutatásait interdiszciplináris jelleggel folytatja.
A kutatóműhely tevékenységeit összegző beszámoló itt érhető el.
Longevity Interdiszciplináris Kutatóműhely (LINK)
A Kutatóműhely az Életmód és Testkultúra Intézet szervezeti egységeként működik, és tevékenységét az Intézet szakmai stratégiájával összhangban, annak szervezeti keretei között látja el. Feladatai megvalósításához részben igénybe veszi az Intézet infrastruktúráját, szakmai kapacitásait és humánerőforrását, miközben önálló kutatási profilját és szakmai autonómiáját megtartja.
Kutatócsoportok:
A LINK Kutatóműhely célja, hogy magas tudományos igényességgel, interdiszciplináris megközelítésben vizsgálja az egészséges társadalom kialakulását és fenntarthatóságát meghatározó tényezőket. A kutatások az egészségtudomány, a sporttudomány, a társadalomtudományok, a rekreáció és az egészségturizmus humán vonatkozásaira koncentrálnak, különös tekintettel az életmóddal összefüggő prevenciós, edukációs és egészségfejlesztési folyamatokra.
A LINK Kutatóműhely tevékenysége illeszkedik az életmódtudomány és az életmód-orvoslás nemzetközi kompetenciarendszereihez (ACLM, ELMO), előtérbe helyezve az evidence-based megközelítést és az egészséges életmód többdimenziós struktúráját:
A kutatási profil hangsúlyt fektet az olyan modern, nemzetközi szinten is meghatározó módszertani megközelítésekre, mint a longitudinális életmódkövetés, a viselkedésváltozás-analitika, a digitális egészségmonitorozás, valamint a big data és a mesterséges intelligencia alapú előrejelző modellek. A LINK Kutatóműhely törekszik arra, hogy kutatási eredményeit a társadalmi, gazdasági és humán fejlesztési folyamatok számára is hasznosítható módon integrálja.
A Kutatóműhely kutatásai az egészséges életmód, az életmóddal összefüggő társadalmi folyamatok és a hosszú távú jól-lét multidiszciplináris megközelítését vizsgálják. A kutatási fókusz az alábbi kiemelt területekre irányul:
A kutatóműhely tevékenyégeit összegző beszámoló itt érhető el.
Lónyay Menyhért Kutatóközpont Gazdaságtudományi Kutatóműhely
Hogyan formálja a digitalizáció és MI az ellátási lánc szereplőinek magatartását? Kutatásvezető: Dr. habil. Pónusz Mónika Koordinátor: Dr. Kővágó Györgyi
Hogyan formálja a digitalizáció és MI az ellátási lánc szereplőinek magatartását? A projekt alapvetően interdiszciplináris megközelítésben is keresi a választ az ellátási láncok, logisztika, a digitalizáció, mesterséges intelligencia és a fogyasztói magatartás, valamint az azzal járó kockázatok közötti lehetséges kapcsolatokra. A gazdálkodási diszciplína részéről az ellátási lánc menedzsment, online kereskedelem és fogyasztói magatartás kérdései markáns trendként jelentkeznek. A mesterséges intelligencia és marketingkommunikációs stratégiák együttes alkalmazása jelentős változásokat hoz az online kereskedelem és az ellátási lánc menedzsment terén. A Bölcsészettudományi Kar közreműködésével egyrészt a fogyasztói döntések és kockázatok pszichológiai aspektusát kívánjuk vizsgálni, másrészről a kommunikáció befolyásoló szerepének elemzését. Ez lehetőséget ad a fogyasztói viselkedés mélyebb, pszichológiai alapú megértésére, amely elengedhetetlen a hatékony marketingkommunikációs stratégiák kialakításához.
A lakhatás intézményi struktúrái Magyarországon
Kutatásvezető: Dr. habil. Kovács Róbert
Az “Inventory of Local Housing Policy” a KRE GESZK oktatója, Kovács Präger Róbert vezetése mellett három egyetem (KRE, Technical University of Ostrava és University of Opole) közös projektje a Visegrádi Alap finanszírozásában. A projekt erősíti a kar és az egyetem nemzetközi kapcsolatait. A projektnek része volt a Gdanski Egyetemmel létrejött ERASMUS egyezményben, valamint hozzájárult, hogy 2026 májusában a GESZK nemzetközi konferenciát rendezzen.
Az “Instutional Structure of Housing in Hungary” karok közötti egyetemi, kutatási együttműködési projekt a BTK, az ÁJK, és korábban a HTK oktatóit és hallgatóit fogja össze. A projekt vezetője Kovács Präger Róbert habilitált egyetemi docens. Három egyetemi tanár vesz részt a projektben, amelynek célja a hazai lakáshelyzetről általában egy egyes konkrét szegmenseiről, társadalmi csoportjainak lakhatási viszonyairól képet adni. A projekt első produktumként egy angol nyelvű tanulmánykötet elkészítését vállalta, „Instutional Structure of Housing in Hungary”. A kötet szerkesztői Birinyi Márk és Kovács Präger Róbert.
A kutatóműhely tevékenységeit összegző beszámoló itt érhető el.
Bibliai és Judaisztikai Kutatóintézet
az Ószövetségi Tanszék, az Újszövetségi Tanszék és a Bibliai Teológia és Vallástörténeti Tanszék együttműködésével folytat kutatásokat
A kutatóintézet vezetője: Prof. Dr. Karasszon István
Elődintézmény: Bibliai és Judaisztikai Kutatócsoport (1992)
Egyházművészeti Kutatóintézet
a Himnológiai Tanszékkel együttműködésben folytat kutatásokat
A kutatóintézet vezetője: Prof. Dr. habil. Pap Ferenc
Elődintézmény: Szenczi Molnár Albert Egyházművészeti Intézet (2005)
Egyháztörténeti Kutatóintézet
az Egyháztörténeti Tanszék, a Filozófiai Tanszék és a Rendszeres Teológiai és Ökumenikai Tanszék együttműködésével folytat kutatásokat
A kutatóintézet vezetője: Földváryné Dr. habil. Kiss Réka
Gyakorlati Teológiai Kutatóintézet (Praxis Ecclesiae)
a Gyakorlati Teológiai Tanszék és a Valláspedagógiai és Pasztorálpszichológiai Tanszék együttműködésével folytat kutatásokat
A kutatóintézet vezetője: Prof. Dr. Kocsev Miklós
További részletek l. Karon működő kutatóintézetek
Nyelv és digitális kompetenciák kutatóműhely
Kutatási területek: kultúra, alkalmazott nyelvészet, digitális fejlesztés, tehetséggondozás
A kutatások célja a kulturális értékeink, így az anyanyelv értékeinek őrzése, a tehetséggondozás, a nyelv és a digitális világ kapcsolatának vizsgálata, a digitális írástudás fejlesztési lehetőségeinek keresése.
Simonyi Zsigmond Kárpát-medencei helyesírási verseny
A Simonyi Zsigmond helyesírási versenyt a 2020-21-es tanévben és a tervek szerint a továbbiakban is a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Kara szervezi a Magyar Nyelvtudományi Társasággal karöltve a határon túli szervezők szakmai támogatásával. A versenyen a Magyarországon, valamint a határon túli magyarlakta területeken élő, 5–8. évfolyamos általános iskolai és középiskolai tanulók indulhatnak. Az eddigi gyakorlat szerint ez mintegy 60 000 diák mozgósítását jelenti.
A versenynek 23 éves hagyománya van. Érték és megtiszteltetés, hogy egy több mint két évtizedes múlttal rendelkező verseny került hozzánk gondozásra, amely egyúttal Kárpát-medencei szintű ismertséget és elismertség jelenthet a Kar, valamint az Egyetem számára is.
A verseny célja: az anyanyelv értékeinek megőrzése, az anyanyelvi iránti szeretet erősítése, a helyesírási készség, illetve problémaérzékenység fejlesztése, a tehetséggondozás, a tehetséges tanulók és a fejlesztő pedagógusok közötti Kárpát-medencei kapcsolatok támogatása. Emellett kiemelten kezeljük a digitális írástudás fejlesztését.
A hagyományok megőrzésével és újak teremtésével szeretnénk folytatni elődeink munkáját. Célunk a verseny digitális platformra való kiterjesztése. Ennek a digitális versenyfelületnek a megvalósítása a tartalmi fejlesztésen túl olyan fokú innováció, amely hazai és nemzetközi mértékben is modellértékű fejlesztésnek minősül. Ennek kapcsán kerül kialakításra a digitális feladatbank, amely tartalmazza a legújabb nyelvhasználat példáit is.
Pedagógiatörténeti műhely
Kutatási terület: pedagógiatörténeti, elméleti pedagógiai kutatások
A KRE PK alapképzésein gyermeki lelkületből kiinduló értékközpontú pedagógiát oktat, amelyhez kapcsolódóan a lelki neveléstantól a tudástechnológia, a kompetenciaelmélet kibontakozásáig széles spektrumot ível át. Mindeközben valljuk, hogy a keresztyén neveléstannak az intézményes nevelés változása mellett is kiemelt lényege kell legyen a lelki szükségletekből kiinduló, bibliai értékeken alapuló pedagógia, ez jelentheti a református nevelés forrását.
Minderre építve Karunk tudományos tevékenységeinek meghatározó részét képezi a keresztyén pedagógiai hatás tudatosítása, tudományos tanulmányozása és a gyakorlatban való fejlődésének megsegítése. A területhez kapcsolódóan hallgatóink bevonásával, tudományos kutatásai által az Értékorientált pedagógia csoport törekszik a képességek kibontakoztatásának személyes és környezeti meghatározói vizsgálatára, kiemelten a keresztyén pedagógus és a hitbeli megérintődés képesség-kibontakoztatást segítő szerepére vonatkozóan.
Református hittanoktató alapképzési szak kutatóműhelye
Kutatási terület: teológiai és katchetikai kutatások a keresztyén pedagógia témakörében
A képzéshez kapcsolódva a teológiai és katechetikai kutatások mellett mindig hangsúlyosan jelent meg a keresztyén pedagógia témaköre. A református iskolarendszer működtetésének tudományos-szellemi hátterének és előfeltételének tartjuk a keresztyén-protestáns, illetve református elveken nyugvó, azokból fakadó világértelmezést és nevelési értékek többletének megfogalmazását és érvényre juttatását.
A magyarországi köznevelés átalakítása nem csupán az egyházi fenntartású köznevelési intézményeket érintette, hanem az egyházi, református fenntartásúakat is. Ennek egyik meghatározó szegmense a kötelezően választható hittanoktatás (hit- és erkölcstan vagy etika) bevezetése felmenő rendszerben az állami fenntartású köznevelési intézményekben. Ez új helyzet elé állította a Magyarországi Református Egyházat is. Egyházunk hittanoktatási kerettantervének megújítása, újragondolása és elfogadása után a tankönyvek, segédanyagok, tanári kézikönyvek újraírásának időszaka köszöntött be. A Magyarországi Református Egyház megbízásából a Református Pedagógiai Intézet (RPI) – amely egyik telephelye a KRE PK nagykőrösi épülete – elkezdte a kerettanterv módosítását, majd a tankönyvcsalád elkészítését. Ezekben a folyamatokban oktatóink is részt vettek. A tankönyv- és munkafüzet-család elkészülte után oktatóink folyamatosan részt vesznek a tankönyvek és a munkafüzetek felülvizsgálatában, valamint a feladatbankok gondozásában. A hittanoktatás kérdéseiről szóló szakmai és tudományos fórumokon szakunk oktatói rendszeresen előadnak.
Kántor alapképzési szak kutatóműhelye
Kutatási terület: művészeti alkotó tevékenység, egyházzenei kutatások
Egyetemünkön csaknem harminc év óta az egyetlen zenei szervezeti egységként működünk. A képzést gondozó Hittanoktató- és Kántorképző Intézet egyházunk számára két igen fontos terület – teológia és művészet – között tette lehetővé a szorosabb és igen kívánatos együttműködést.
Jellegénél fogva, a kántor alapképzési szakot közvetlenül gondozó Egyházzenei és Zenepedagógiai Tanszék inkább művészeti alkotó, mint elméleti kutató munkát végez, bár mind tanáraink, mind pedig hallgatóink részt vállalnak és csatlakoznak az országos kutatási irányvonalakhoz. Amellett, hogy művészeti tevékenységként rendszeresek a hangversenyek és művésztanáraink által vezetett énekkari szolgálatok, a különböző egyházzenei kiadványokban megjelent szakcikkek, tanulmányok, az itt folyó zenei munka bizonyítékaként is értékelendők. Az egyházzene-történet, a kórustörténet, az organológia mint kutatási téma a szakdolgozatokban is megjelenik.
Intézetünk két oktatója is végez orgonaszakértői munkát, melynek előkészítő folyamataiba diákjaink is bekapcsolódhatnak. Az organológiai kutatás az egyházunkban végzett hangszer-felújítási munkák révén válik megtérülő szellemi befektetéssé.
Az egyházzene és a liturgia kapcsolatának tudományos kutatása országszerte egyre inkább a figyelem középpontjába kerül. Intézetünk ebben a témakörben is hadra fogható. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem Liturgiai Kutatóintézetének több kollégánk is tagja.
Napjaink egyházzenei és szakoktatási kérdéseinek megválaszolásában partnereink: a Református Pedagógiai Intézet és szoros az együttműködés az MRE Zsinati Hivatalával valamint az MRE Doktorok Kollégiumával.
További részletek l. Kari kutatócsoportok
 |
Copyright © 2026 Károli Gáspár Református Egyetem. Minden jog fenntartva.