»Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
»Gazdaságtudományi, Egészségtudományi és Szociális Kar
Alkotmánybíráskodás és bírói jogalkalmazás Kutatóműhely
A Kutatóműhely a bírói jellegű jogalkalmazó szervek tevékenységével, és különösen e tevékenységfajták egymásra gyakorolt hatásával, az alkotmánybíráskodás és a rendes bíráskodás kapcsolatával foglalkozik. Célja, hogy elemezze az alkotmánybíráskodást, mint speciális jogalkalmazó tevékenységet jogelméleti, alkotmánytani és alkotmányjogi szempontból, valamint a bírói jogszolgáltató és jogfejlesztő tevékenységet, mind a jogelmélet, mind az egyes tételes jogtudományok (büntető anyagi és eljárásjog, polgári anyagi és eljárásjog, közigazgatási jog stb. tudománya) szempontjából. Az elvi jellegű kutatási irány mellett a Kutatóműhely határozott célja kifejezetten a magyar alkotmánybíráskodás és a magyar bírói jogalkalmazás elméleti és gyakorlati kutatása.
A Kutatóműhely vezetője: Prof. Dr. Tóth J. Zoltán dékán, tanszékvezető, egyetemi tanár
Bonhoeffer Kutatóműhely
A Kutatóműhely a Szemere Bertalan Kutatóközpont részeként működik. A Kutatóműhely feladata a jog-erkölcs-vallás normarendjeivel kapcsolatos tudományok valamennyi területére kiterjedően kutatásokat végezni. A kutatóműhely kiemelt célja a keresztyén, ezen belül a reformtus értékek képviselete. A Kutatóműhely részt vesz a feladatkörébe tartozó kutatási projektekben és a profilba vágó pályázatokon.
A Kutatóműhely segíti azon hallgatókat, akik a kutatásokkal kapcsolatos tantárgyakkal összefüggésben további kutatási munkát kívánnak végezni, vagy ismereteiket egyéb módon szeretnék bővíteni.
A Kutatóműhely alapító vezetője: Dr. habil. Birher Nándor.
Finkey Ferenc Bűnügyi Tudományok Kutatóműhely
A Kutatóműhely feladata a bűnügyi tudományok rendszerén belül, annak valamennyi területére kiterjedően, a büntető anyagi jogi, büntető eljárási-jogi, büntetés-végrehajtási jogi, kriminológiai és kriminalisztikai tárgyú tudományos kutatások folytatása, különös tekintettel Magyarország Alaptörvényének és a vonatkozó sarkalatos törvények büntető igazságszolgáltatásra gyakorolt hatásának vizsgálatára. A Kutatóműhely elősegíti a kutatók tudományos munkáját, biztosítja a hallgatók bekapcsolódását a tudományos tevékenységbe, a tehetséggondozást, keretet teremt a kutatási eredmények szélesebb szakmai nyilvánossághoz történő eljuttatásához, segíti a vonatkozó publikációk közzétételét, konferenciák szervezését. A Kutatóműhely ápolja névadójának szakmai emlékét és munkásságának eredményeit is.
A Kutatóműhely alapító vezetője: Prof. Dr. Domokos Andrea dékánhelyettes, intézetvezető, tanszékvezető, egyetemi tanár
Civilisztikai Tudományok Kutatóműhelye
Dósa Elek Jogelméleti - és Jogtörténeti Kutatóműhely
A Dósa Elek Jogelméleti, Jogtörténeti és Egyháztörténeti Kutatóműhely elősegíti a tagok tudományos munkáját, biztosítja a hallgatók bekapcsolódását a tudományos tevékenységbe, segíti a TDK-tevékenységet, a tehetséggondozást, keretet teremt a kutatási eredményeknek a szélesebb szakmai nyilvánossághoz történő közvetítéséhez, segíti a vonatkozó publikációk közzétételét, konferenciák szervezését.
A Kutatóműhely vezetője: Dr.habil. Birher Nándor
Európai Jogi és Nemzetközi Jogi Kutatóműhely
Infokommunikációs- és hálózatos ágazatok jogi Kutatóműhely
Kálvin János Szociális Jogi Műhely
A Kálvin János Szociális Jogi Műhely célja, hogy a szociális gondoskodás szerepének széleskörű megismerését elősegítse. A Kálvin Műhely keretében lehetőség nyílik arra, hogy a keresztyén értékek megjelenítésre kerüljenek a szociális gondoskodással összefüggésben, ezáltal segítve az egyházi szerepvállalást ezen a területen. A Kálvin Műhely széles körben vizsgálja a szociális jog területeit, beleértve a társadalombiztosítás, az egészségbiztosítás, a nyugdíjbiztosítás, a foglalkoztatáspolitika, a szociális segélyezés, szociális szolgáltatások, a családi támogatások és a fogyatékossággal összefüggő kérdések tudományos feltárását. A szociális gondoskodással összefüggő kérdések tekintetében a Kálvin Műhely fontos céljának tekinti, hogy a keresztyén, azon belül a református értékeket és szerepköröket is hangsúlyozza, adott kérdéskörben rendszerbe foglalja a szociális gondoskodás területén. A Kálvin Műhely a szociális gondoskodás elméleti alapjaira és gyakorlati alkalmazására vonatkozóan végez kutatásokat.
A Műhely alapító vezetője: Dr. habil. Homicskó Árpád Olivér nemzetközi és tudományos dékánhelyettes, tanszékvezető-helyettes, egyetemi docens
Lőrincz Lajos Közjogi Kutatóműhely
Mesterséges Intelligencia Kutatócsoport
Munkajogi és Szociális Jogi Kutatóműhely
A Kutatóműhely feladata a munkajogi és szociális jogi tudományok rendszerén belül, annak valamennyi területére kiterjedő kutatások folytatása. Azon hallgatók segítése, akik a Tanszéken oktatott tárgyakkal összefüggésben kutatási munkát kívánnak végezni, vagy ismereteiket egyéb módon akarják bővíteni. Így a kutatóműhely keretében lehetőség van tudományos kutatás végzésére, versenyekre való felkészülésre, pályázatokkal kapcsolatos tevékenységek végzésére (pályázatok elkészítése, elnyert pályázatok keretében való munka stb.) A Kutatóműhely vezetője: Prof. Dr. Kun Attila tanszékvezető, egyetemi tanár
A KRE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán jelenleg 44 kutatócsoport működik (a lenti lista a már lezárult projektek közül is tartalmaz néhányat). A kari kutatócsoportok kialakításánál szempontunk volt, hogy lehetőleg minden oktató tag legyen valamelyik csoportban, és hogy a KRE egyházi jellegével összefüggő tudományos kutatási területek markánsan legyenek képviselve. Ez utóbbi törekvés nyilvánul meg például a Hermeneutikai Kutatóközpont kutatócsoportjaiban, az Erdély és Protestantizmus Történeti Kutatócsoportunkban, a Református Kultúrtörténeti Kutatócsoportban, az Egyháztörténeti Kutatócsoportban, az Egyházszociológiai Kutatócsoportban és a Szakrális Kommunikáció Kutatócsoportban is.
Az egyházi jelleg mellett a Nyelv, kultúra, identitás kutatási területek találkozási pontjai és multidiszciplináris megközelítései is kiemelt jelentőséggel bírnak, az egyes elméleti keretek és kapcsolódó módszertanok között említhetjük többek között a pszichológiai, szociológiai, irodalom- és kultúratudományi, vallásfilozófiai, teológiai, színházantropológiai, szociolingvisztikai, pragmatikai, pszicholingvisztikai, hermeneutikai megközelítésmódokat.
Kutatócsoportjaink mindegyike az új tudományos trendek követését tűzi ki célul, ez gyakran már a kutatócsoport elnevezésében is megjelennek, erre példa az Innovációk a Pedagógusképzésben és a Köznevelésben Kutatócsoport, illetve a Big Data and Social Analytics kutatócsoportok. A társadalom- és kommunikációtudományok új trendjeit követi a Kvantitatív Kommunikáció-kutatási Kutatócsoportunk is.
Karunkon kiemelt szempont az is, hogy az alapkutatások és az alkalmazott kutatások egyaránt képviselve legyenek. Ez az elv a pedagógusképzéshez, a szociológiához, a pszichológiához, az irodalomhoz, művészetekhez, színháztudományhoz és a nyelvtudományokhoz köthető kutatási projektjeinkben is jelentkezik. Az alap- és alkalmazott kutatások ötvözése, valamint az interdiszciplinaritás kiemelten jelen van a Rítus, Színház és Irodalom Kutatócsoportban, valamint a Kulturális-Pszichofiziológiai és Kommunikációelméleti Kutatócsoportunkban is.
Több kutatócsoportunk munkájában rangos nemzetközi egyetemek professzorai is részt vesznek külső tagként, illetve meghívott kutatóként, a Rítus, Színház és Irodalom Kutatócsoportban például a Bielefeldi Egyetem és a Yale Egyetem elismert kutatói is szerepet vállalnak, a Diskurzusjelölők Nyelv- és Műfajközi Kutatása Kutatócsoport munkáját a Warwick-i Egyetem és a Université Catholique de Louvain kutatói segítik. Visszajáró vendégeink többek között a Harvard University, a Columbia University, a Paris III. – Nouvelle Sorbonne és az Institut Interuniversitaire de France professzorai is. A Literatur und Erinnerung im Donauraum Kutatócsoport szintén széleskörű nemzetközi együttműködésen alapul. Több kutatócsoportban MA és doktorandusz hallgatók is tagok, ők biztosítják az intézmény tudományos utánpótlását.
Az alap- és alkalmazott kutatási célzottság érdekében több intézetközi kutatócsoport is létrejött, például a Kanadológiai Kutatócsoport, a Latin-Amerika Kutatócsoport és a Modern Keleti Kultúrák Kutatócsoport, melyek egyes országok vagy kultúrföldrajzi egységek történelmi-irodalmi hagyományát térképezik fel.
Gyakorlatorientált műhelyeink között említendők fordítói műhelyeink (pl. az Interkulturális Kutatócsoport és Fordítóműhely), a különböző szerzők hagyatékait feldolgozó projektek, a Személy- és Családorientált Egészségtudományi Kutatócsoport, a Japán Lexikográfiai Kutatócsoport, valamint a (nyelvi és egyéb) kompetenciamérések kutatására, illetve a terminológiai problémák megoldására irányuló alkalmazott kutatásaink. Az alkalmazott kutatási területeken kiemelkedőek továbbá a mentálhigiénés hálózatokkal és családkutatással kapcsolatos projektjeink .
Egészségpolitikai Kutatóintézet
A kutatóintézet létrehozásának célja, hogy egy egységes keretrendszerbe foglalja az orvos- és egészségtudomány képzési terület kutatóprogramjait és kutatási pályázatait, továbbá, hogy elmélyítse a tudományos élet és a felsőoktatás közötti együttműködést.
A kutatóintézet vezetője: Dr. Mogyorósi András dékán
Diakónia Kutatóműhely
A kutatóműhely a Magyarországi Református Egyház, illetve a nemzetközi diakónia tevékenységének vizsgálatát tűzte ki célul. Ennek keretében különös figyelmet szentel a Kárpát-medencei református egyházak által végzett diakónia kutatására.
A kutatóműhely elnöke: Birinyi Márk tanszékvezető
Egyéb kutatások / kutatási projektek
2020
A Szociális Munka és Diakónia Intézetben folyó kutatás / kutatási projekt
Visegrádi projekt (Values Building in Social Work Education)
A projekt futamideje: 2020.06.01–2021.10.30.
(A CoVId miatt módosításra került. Eredeti futamidő: 2020.03.01-2021.08.31)
A projekt célja: a szociális munka tantervek összehasonlítása, a szociális munka értékei szempontjából.
A KRE Szociális- és Egészségtudományi Kar keretében futó kutatási projekt
Gyors Evidenciakutató Egység létrehozása az EVIPNet (Evidence-informed Policy Network) Europe keretében (EMMI)
További részletek l. Karon működő kutatóintézetek
Bibliai és Judaisztikai Kutatóintézet
az Ószövetségi Tanszék, az Újszövetségi Tanszék és a Bibliai Teológia és Vallástörténeti Tanszék együttműködésével folytat kutatásokat
A kutatóintézet vezetője: Prof. Dr. Karasszon István
Elődintézmény: Bibliai és Judaisztikai Kutatócsoport (1992)
Egyházművészeti Kutatóintézet
a Himnológiai Tanszékkel együttműködésben folytat kutatásokat
A kutatóintézet vezetője: Prof. Dr. habil. Pap Ferenc
Elődintézmény: Szenczi Molnár Albert Egyházművészeti Intézet (2005)
Egyháztörténeti Kutatóintézet
az Egyháztörténeti Tanszék, a Filozófiai Tanszék és a Rendszeres Teológiai és Ökumenikai Tanszék együttműködésével folytat kutatásokat
A kutatóintézet vezetője: Földváryné Dr. habil. Kiss Réka
Gyakorlati Teológiai Kutatóintézet (Praxis Ecclesiae)
a Gyakorlati Teológiai Tanszék és a Valláspedagógiai és Pasztorálpszichológiai Tanszék együttműködésével folytat kutatásokat
A kutatóintézet vezetője: Prof. Dr. Kocsev Miklós
További részletek l. Karon működő kutatóintézetek
Nyelv és digitális kompetenciák kutatóműhely
Kutatási területek: kultúra, alkalmazott nyelvészet, digitális fejlesztés, tehetséggondozás
A kutatások célja a kulturális értékeink, így az anyanyelv értékeinek őrzése, a tehetséggondozás, a nyelv és a digitális világ kapcsolatának vizsgálata, a digitális írástudás fejlesztési lehetőségeinek keresése.
Simonyi Zsigmond Kárpát-medencei helyesírási verseny
A Simonyi Zsigmond helyesírási versenyt a 2020-21-es tanévben és a tervek szerint a továbbiakban is a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Kara szervezi a Magyar Nyelvtudományi Társasággal karöltve a határon túli szervezők szakmai támogatásával. A versenyen a Magyarországon, valamint a határon túli magyarlakta területeken élő, 5–8. évfolyamos általános iskolai és középiskolai tanulók indulhatnak. Az eddigi gyakorlat szerint ez mintegy 60 000 diák mozgósítását jelenti.
A versenynek 23 éves hagyománya van. Érték és megtiszteltetés, hogy egy több mint két évtizedes múlttal rendelkező verseny került hozzánk gondozásra, amely egyúttal Kárpát-medencei szintű ismertséget és elismertség jelenthet a Kar, valamint az Egyetem számára is.
A verseny célja: az anyanyelv értékeinek megőrzése, az anyanyelvi iránti szeretet erősítése, a helyesírási készség, illetve problémaérzékenység fejlesztése, a tehetséggondozás, a tehetséges tanulók és a fejlesztő pedagógusok közötti Kárpát-medencei kapcsolatok támogatása. Emellett kiemelten kezeljük a digitális írástudás fejlesztését.
A hagyományok megőrzésével és újak teremtésével szeretnénk folytatni elődeink munkáját. Célunk a verseny digitális platformra való kiterjesztése. Ennek a digitális versenyfelületnek a megvalósítása a tartalmi fejlesztésen túl olyan fokú innováció, amely hazai és nemzetközi mértékben is modellértékű fejlesztésnek minősül. Ennek kapcsán kerül kialakításra a digitális feladatbank, amely tartalmazza a legújabb nyelvhasználat példáit is.
Pedagógiatörténeti műhely
Kutatási terület: pedagógiatörténeti, elméleti pedagógiai kutatások
A KRE PK alapképzésein gyermeki lelkületből kiinduló értékközpontú pedagógiát oktat, amelyhez kapcsolódóan a lelki neveléstantól a tudástechnológia, a kompetenciaelmélet kibontakozásáig széles spektrumot ível át. Mindeközben valljuk, hogy a keresztyén neveléstannak az intézményes nevelés változása mellett is kiemelt lényege kell legyen a lelki szükségletekből kiinduló, bibliai értékeken alapuló pedagógia, ez jelentheti a református nevelés forrását.
Minderre építve Karunk tudományos tevékenységeinek meghatározó részét képezi a keresztyén pedagógiai hatás tudatosítása, tudományos tanulmányozása és a gyakorlatban való fejlődésének megsegítése. A területhez kapcsolódóan hallgatóink bevonásával, tudományos kutatásai által az Értékorientált pedagógia csoport törekszik a képességek kibontakoztatásának személyes és környezeti meghatározói vizsgálatára, kiemelten a keresztyén pedagógus és a hitbeli megérintődés képesség-kibontakoztatást segítő szerepére vonatkozóan.
Református hittanoktató alapképzési szak kutatóműhelye
Kutatási terület: teológiai és katchetikai kutatások a keresztyén pedagógia témakörében
A képzéshez kapcsolódva a teológiai és katechetikai kutatások mellett mindig hangsúlyosan jelent meg a keresztyén pedagógia témaköre. A református iskolarendszer működtetésének tudományos-szellemi hátterének és előfeltételének tartjuk a keresztyén-protestáns, illetve református elveken nyugvó, azokból fakadó világértelmezést és nevelési értékek többletének megfogalmazását és érvényre juttatását.
A magyarországi köznevelés átalakítása nem csupán az egyházi fenntartású köznevelési intézményeket érintette, hanem az egyházi, református fenntartásúakat is. Ennek egyik meghatározó szegmense a kötelezően választható hittanoktatás (hit- és erkölcstan vagy etika) bevezetése felmenő rendszerben az állami fenntartású köznevelési intézményekben. Ez új helyzet elé állította a Magyarországi Református Egyházat is. Egyházunk hittanoktatási kerettantervének megújítása, újragondolása és elfogadása után a tankönyvek, segédanyagok, tanári kézikönyvek újraírásának időszaka köszöntött be. A Magyarországi Református Egyház megbízásából a Református Pedagógiai Intézet (RPI) – amely egyik telephelye a KRE PK nagykőrösi épülete – elkezdte a kerettanterv módosítását, majd a tankönyvcsalád elkészítését. Ezekben a folyamatokban oktatóink is részt vettek. A tankönyv- és munkafüzet-család elkészülte után oktatóink folyamatosan részt vesznek a tankönyvek és a munkafüzetek felülvizsgálatában, valamint a feladatbankok gondozásában. A hittanoktatás kérdéseiről szóló szakmai és tudományos fórumokon szakunk oktatói rendszeresen előadnak.
Kántor alapképzési szak kutatóműhelye
Kutatási terület: művészeti alkotó tevékenység, egyházzenei kutatások
Egyetemünkön csaknem harminc év óta az egyetlen zenei szervezeti egységként működünk. A képzést gondozó Hittanoktató- és Kántorképző Intézet egyházunk számára két igen fontos terület – teológia és művészet – között tette lehetővé a szorosabb és igen kívánatos együttműködést.
Jellegénél fogva, a kántor alapképzési szakot közvetlenül gondozó Egyházzenei és Zenepedagógiai Tanszék inkább művészeti alkotó, mint elméleti kutató munkát végez, bár mind tanáraink, mind pedig hallgatóink részt vállalnak és csatlakoznak az országos kutatási irányvonalakhoz. Amellett, hogy művészeti tevékenységként rendszeresek a hangversenyek és művésztanáraink által vezetett énekkari szolgálatok, a különböző egyházzenei kiadványokban megjelent szakcikkek, tanulmányok, az itt folyó zenei munka bizonyítékaként is értékelendők. Az egyházzene-történet, a kórustörténet, az organológia mint kutatási téma a szakdolgozatokban is megjelenik.
Intézetünk két oktatója is végez orgonaszakértői munkát, melynek előkészítő folyamataiba diákjaink is bekapcsolódhatnak. Az organológiai kutatás az egyházunkban végzett hangszer-felújítási munkák révén válik megtérülő szellemi befektetéssé.
Az egyházzene és a liturgia kapcsolatának tudományos kutatása országszerte egyre inkább a figyelem középpontjába kerül. Intézetünk ebben a témakörben is hadra fogható. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem Liturgiai Kutatóintézetének több kollégánk is tagja.
Napjaink egyházzenei és szakoktatási kérdéseinek megválaszolásában partnereink: a Református Pedagógiai Intézet és szoros az együttműködés az MRE Zsinati Hivatalával valamint az MRE Doktorok Kollégiumával.
További részletek l. Kari kutatócsoportok
 |
 |
Copyright © 2023 Károli Gáspár Református Egyetem. Minden jog fenntartva.