Hermann Róbert Széchenyi-díjas történész, egyetemünk professzora tartott előadást március 10-én a Károli Szabadegyetemen. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kiemelkedő történésze a március 15-i nemzeti ünnep közeledtével a jogtörténet, köztörténet és politikatörténet határán egyensúlyozó előadást tartott Engedtünk-e a 48-ból? – az 1848–49. évi választások címmel.
A Károlyi–Csekonics-palotában telt ház mellett zajlott ismeretterjesztő előadáson az első népképviseleti választás körülményei és sajátosságai kerültek középpontba. Az 1848. évi IV-V. törvénycikkek következtében Magyarországon átalakult a képviseleti rendszer és a törvényhozás. Többszörösére nőtt az aktív és passzív választójoggal rendelkezők száma, akiknek nagy része sietett is élni új jogával. Az előadás arra is kitért, hogy az 1867 utáni kiegyezés rendszere mennyiben vitte vagy nem vitte tovább 1848 demokratikus örökségét.
Hermann Róbert történész izgalmas és részletes előadása után Trócsányi László rektor többek között arról kérdezte egyetemünk professzorát, hogy milyen politikai környezet jellemezte ezt az időszakot, kik írták a törvénycikkeket, léteztek-e diplomáciai kapcsolatok, illetve felmerült-e az igény a magyar alkotmány megalkotására.
A teljes előadás és az azt követő beszélgetés visszanézhető az egyetem YouTube-csatornáján.
