Erdély és Protestantizmus Történeti Kutatócsoport

Károli Gáspár Református Egyetem Történettudományi Intézet kiemelt projekt
Kutatócsoport-vezető: Dr. Kurucz György

1. Prof. Dr. habil. Kurucz György egyetemi tanár „Kedves Hazámfiai mozdulni kell” című könyvének megjelenése és bemutatása: Keszthely, 2020. szeptember 14.
A kötetet Nagy István agrárminiszter jelenlétében Prof. Dr. habil. Szakály Sándor, a KRE egyetemi tanára, a VERITAS Intézet főigazgatója a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság elnöki minőségében mutatta be. Méltatásában felhívta a figyelmet, hogy ma is aktualitás a könyv üzenete: a múlt ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy építsük a jövőt. A 19. századi szakemberek arra jöttek rá, hogy a külföldi ismereteket itthon kell kamatoztatni, s ezt az axiómát ma is szem előtt kell tartani.
Nagy István agrárminiszter elmondta: a Festeticsek felismerték, hogy a modern gazdálkodás fenntartásához az oktatásba kell a legtöbb forrást fektetni. Ezért alapították a Georgikont. A miniszter úgy fogalmazott, hogy a legszerencsésebb pillanatban jelent meg a könyv, mert ráirányítja a figyelmet arra, hogy mennyire fontos szerepe van a tudásnak az agráriumban.
A „Kedves Hazámfiai mozdulni kell…” című kötet anyagát a szerző több évtized alatt gyűjtötte össze, több nyugat-európai városban is megfordult munkája során. Könyvével másfél év alatt készült el, a Festeticsek történetét évtizedek óta kutató professzor. Gróf Festetics László 1820-ban két fiatal tanárt, Gerics Pál orvos, állatorvost és Lehrmann József kertész és borászati szakembert küldött nyugat-európai tanulmányútra. A két szakember jelentései, levelei és naplóbejegyzései nyomán írta meg a Helikon Kastélymúzeumban bemutatott művét Kurucz György.

A kötet bemutatójáról szóló hír és videó az alábbi linken tekinthető meg:
https://tvkeszthely.hu/hirek/7405-kedves-hazamfiai-mozdulni-kell-bemutattak-kurucz-gyorgy-legujabb-konyvet2020.


2. A Nemzeti Örökség Intézete a KRE oktatója, Dr. Hóvári János  egyetemi docens vezetésével az Emlékhelyek Napja elnevezésű országos programsorozata idén augusztus 29-re, a mohácsi csata évfordulójára fókuszált. Baranya megyében a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen, a szigetvári Zrínyi-várban, továbbá a Pécsi Székesegyház Püspöki Palotában és Kincstárban is zajlottak rendezvények. A mohácsi csata 494. évfordulójára emlékezve számos programmal készült az emlékhely.
A megemlékezést követően az Emlékhely Kupolatermében írták alá a „Mohács 500” kiáltványt. A nyilatkozatot aláírták: Udvardy György, a Veszprémi Főegyház-megye érseke, pécsi apostoli kormányzó, Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem rektora, Fodor Pál, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója, Pap Norbert, a PTE Mohács 500 Program vezetője, Hóvári János, a Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566 Emlékév Emlékbizottság elnöke, Csornay Boldizsár, a Janus Pannonius Múzeum igazgatója, Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatója, valamint Hargitai János országgyűlési képviselő.

Az eseményről az alábbi fórumok adnak további információkat:
https://www.bama.hu/kozelet/helyi-kozelet/emlekevve-nyilvanitanak-a-mohacsi-csata-500-evfordulojat-2817548/

https://intermatrix.hu/Nemzeti-eml%C3%A9k%C3%A9vv%C3%A9-nyilv%C3%A1n%C3%ADtan%C3%A1k-a-moh%C3%A1csi-csata-%C3%B6tsz%C3%A1zadik-%C3%A9vfordul%C3%B3j%C3%A1t

https://24.hu/belfold/2020/08/29/nemzeti-emlekev-2026-mohacs/

https://turkinfo.hu/aktualis/hirek/tiszteletadas-megemlekezes-kialtvany-es-konyvbemutato-a-mohacsi-csata-494-evforduloja/


3. Szulejmán Szigetvár melletti sírkomplexumának, zarándokvárosának kutatói két tudományos alapossággal megírt kötetet és a nyolc éve zajló projekt eredményeit bemutató dokumentumfilmet is a nagyközönség elé tárnak. Mindez annak köszönhetően vált lehetővé, hogy az elmúlt nyolc évben több hazai és nemzetközi tudományos együttműködés keretében folyt a Szigetvár melletti Turbékon a szultán sírkomplexumának kutatása. A szulejmáni türbe és a komplexum más épületei – a dzsámi, a derviskolostor, egy kaszárnya – előkerültek és ezek jellemzőire, funkcióira is fény derült, de kirajzolódtak az erődítmény védművei is. A kutatás egy nagy szakasza tehát lezárult. A KRE egyetemi docense, Dr. Hóvári János mindkét projekt irányításában részt vesz, melyekről a sajtóban a 2020. nyári-téli időszakban több helyen is jelent meg beszámoló.

A részletekről az alábbi honlapok adnak tájékoztatást:
https://www.szoljon.hu/kultura/hazai-kultura/szulejman-kutatas-ket-kotetet-es-egy-dokumentumfilmet-is-bemutatnak-2671274/

https://magyarnemzet.hu/kultura/szigetvari-szulejman-kutatasok-ket-kotet-es-egy-dokumentumfilm-is-a-nagykozonseg-ele-kerul-8637264/?fbclid=IwAR1uLwK-uun-ABI60I5lLES7gy8e44bfm7rpwzVgGktnRDm_i971F5zF3dw

https://btk.mta.hu/hirek/1577-beszamolo-a-zrinyi-szulejman-kutatocsoport-vizsgalati-eredmenyeit-osszefoglalo-konyvsorozat-es-dokumentumfilm-bemutatojarol

http://www.pecsinapilap.hu/cikk/Szigetvari_Szulejman-kutata-sok__ket_kotet_es_egy_dokumentumfilm_is_a_nagykozonseg_ele_kerul/233652?fbclid=IwAR2fqojgo-SwHm8V0w0-myus1Qr1D1xpTwWUx0eB-W6DqPpQkUFmBjZsK_g

4. A 2020. évi Zrínyi Napok keretében a „Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566” Emlékbizottság, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem szervezésében ünnepi könyv- és filmbemutatót tartott. A meghívott vendégek a Fodor Pál és Pap Norbert által szerkesztett „Szigetvár-könyvek” sorozat eddig megjelent két kötetével ismerkedhetnek meg. Ezt követően Borsody István Élet a türbe árnyékában című filmjét láthatják. Az eseménynek Szigetvár Város Önkormányzata adott otthont a Városháza Dísztermében. A rendezvény elnöke a KRE egyetemei oktatója, Dr. Hóvári János, a „Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566” Emlékbizottság elnöke volt.

5. Rákóczi Emlékkönyv. A kötetet szerkesztette: Bódvai András. Kiadja a V4 Együttműködés Kulturális és Közéleti Egyesület, Budaörs, 2020.
Illusztris albumot jelentettek meg a Rákóczi-szabadságharc témakörének kutatói 2020 nyarán V4 Együttműködés Kulturális és Közéleti Egyesület megbízásából és kiadásában. A tíz írást, továbbá színvonalas képanyagot tartalmazó, reprezentatív album rendhagyó módon nemcsak egy díszes emlékkötet, hanem egytől egyig friss kutatásokon alapuló tudományos eredményeket közreadó tanulmányokat tartalmaz, többek között a szabadságharc történeti távlatokban elhelyezett jelentőségéről, a korabeli hadviselésről, fegyverzetről és a tábornoki karról, vala-mint a szabadságharc utóéletéről, II. Rákóczi Ferenc és családtagjai megítéléséről. A KRE Történettudományi Intézetének munkatársa, Dr. Kincses Katalin Mária egyetemi adjunktus a „Rákóczi-kultusz története és jelentősége” címmel írt tanulmányt a kötetbe.

6. Dr. Kincses Katalin Mária „Rudimenta Militiae. Írások a művelődés és mentalitás hadtörténeti vonatkozásainak témaköréből” című kötete 2020 júliusában jelent meg a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum kiadásában. A szerző három nagy tematikai egységbe sorolta a militaria hungarica művelődés- és mentalitástörténeti vonatkozásairól szóló írásait. A kötet gerincét alkotó, tanulmányokból álló nagy tematikai egység (A katonai műveltség és reprezentáció) a politikai és katonai reprezentáció összefüggésrendszerének témáját járja körül például a Rákóczi-szabadságharc témaköréhez illeszkedő magyar, német nyelvű tanulmányokban, a valaha a legmagasabb pozícióba jutott, kiemelkedő műveltségű gróf Hadik András, az Udvari Haditanács elnökének szellemi hagyatékáról szóló írásban, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc propagandájáról Prof. Dr. Hermann Róbert egyetemi tanárral közösen készített összeállításban vagy a kiemelkedő magyar hadtörténész, Markó Árpád francia kapcsolatrendszerét feltáró munkában.