Nem-besorolt

Nemzetközi megbízatás

Kodácsy Tamás, a KRE Ökogyülekezeti Műhelyének elnöke újra tagja lett az Európai Egyházak Konferenciája Gazdasági és Ökológiai Igazságosság (CEC Thematic Group on Economic and Ecological Justice) munkacsoportjának 2019-2023 között, akit a Magyarországi Református Egyház delegáltjaként választottak be.
A CEC Gazdasági és Ökológiai Igazságosság munkacsoportja (GÖI) a teremtésvédelmi kérdésekkel és azok társadalmi, illetve gazdasági következményeivel foglalkozik, a tagegyházak szakértőinek bevonásával. Ezekben a témákban párbeszédet folytat az Európai Unióval, valamint segíti és erősíti a tagegyházak közéleti szerepvállalását, teológiai és etikai hozzájárulását a gazdasági és ökológiai igazságosság és fenntarthatóság kérdéseihez.
Bővebben itt lehet olvasni.

Birher Nándor előadása az Állami Számvevőszék konferenciáján

Az Állami Számvevőszék „Jó gyakorlatok” című szeminárium sorozatában tartott előadást a közelmúltban Dr. habil. Birher Nándor egyetemi docens, a KRE ÁJK Jogtörténeti, Jogelméleti és Egyházjogi Tanszék tanszékvezetője.
Az előadó három kérdéskört is részletesen körül járt, választ keresve az alábbi kérdésekre: Mi az erkölcs? Mi a humánszolgáltató? Mi szabályozza ezek működését? Az előadásról további információ itt https://ajk.kre.hu/index.php/1349-birher-nandor-eloadasa-az-allami-szamvevoszek-konferenciajan.html érhető el.

 

Felelősségi kutatás - workshop

December 10-én került megrendezésre a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán a Felelősségi kutatás workshopja, amelyen Dr. Boóc Ádám tanszékvezető „Észrevételek az ügyvédi kárfelelősség kérdéséhez” címmel tartott előadást. Prof. Dr. Miskolczi-Bodnár Péter dékán a drón-működtetőkről, Dr. Homicskó Árpád Olivér nemzetközi és tudományos dékánhelyettes az orvosi felelősségről, Dr. Szuchy Róbert oktatási és tanulmányi dékánhelyettes a fenntartható fejlődésről és villamosenergia tárolásról szólt, míg Dr. Csáki-Hatalovics Gyula Balázs egyetemi docens a „Felelősség a közigazgatásban” címmel tartott ismertetőt.
A workshopon elhangzott előadások a Felelősségi kutatás keretében valósultak meg.

 

A digitalizáció hatása az egyes jogterületeken c. konferencia

2020. február 27-én került sor a Digitalizáció hatása az egyes jogterületeken című konferenciára a KRE ÁJK keretein belül működő Szemere Bertalan Kutatóközpont szervezésében. A konferenciának a Magyarországi Református Egyház Zsinati Díszterme adott otthont.


„Egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik” – idézte megnyitó beszédében Gróf Széchenyi Istvánt Dr. habil. Homicskó Árpád Olivér, a Szemere Bertalan Kutatóközpont vezetője, a fenti címmel megjelent  tanulmánykötet szerkesztője (amelynek a konferencián volt a bemutatója). A továbbiakban szólt arról, hogy az informatika, a digitalizáció mennyire megváltoztatja a mindennapjainkat, s bizony „elveszne az egyén, ha nem lennének olyan értékei, mint a vallás, a közösség, a nemzet”. A kérdésre, hogy melyek voltak a konkrét kutatási területek, Homicskó Dékánhelyettes úr az alábbi választ adta: „Munkánk során körbejártuk a digitalizáció szabályozásának változásait; a dologi jog legfontosabb technológiai jogi kérdéseit; a közösségi média felhasználási lehetőségeit a közigazgatásban; a digitalizáció hatását az alapjogok gyakorlására és érvényesítésére. Vizsgáltuk, hogy mennyire hasznos a digitalizáció a büntetés-végrehajtásban; milyen hatása van az egészségbiztosításra vagy éppen a sajtószabadság tartalmára. Kutattuk az okos városkártyák személyiségi jogi és jogbiztonsági aspektusait; feltérképeztük a digitalizáció hatását a munkavállalói érdekképviseletek tevékenységére; az élethosszig tartó tanulásra; megkíséreltük meghatározni, hogy milyen szerepe van a fogyasztók tájékoztatására; az Európai Uniós jogalkotásra. Elmélyedtünk a non-humán ágensek jogi szabályozásában; s végül az okos mobilitás és a közösségi gazdálkodás jogi kereteinek kihívásait vettük számba.”


A konferencián köszöntötte az egybegyűlteket Prof. Dr. Kurucz György, az egyetem fejlesztési rektorhelyettese, aki elismerését fejezte ki az Állam- és Jogtudományi Karon folyó kutatásokkal kapcsolatban.
Ezt követően a tanulmányok szerzői – név szerint is: Birher Nándor, Boóc Ádám, Csáki-Hatalovics Gyula Balázs, Cservák Csaba, Domokos Andrea, Homicskó Árpád Olivér, Klein Tamás, Kovács Róbert, Kun Attila, Lóth László, Miskolczi-Bodnár Péter, Pataki Gábor Zsolt, Szuchy Róbert és Udvary Sándor – röviden ismertették a jelenlévőkkel kutatásaik eredményeit.
Prof. Dr. Miskolczi-Bodnár Péter dékán zárszavában kiemelte a konferencia jelentőségét a KRE Állam- és Jogtudományi Kara szempontjából, valamint, hogy az Igazságügyi Minisztérium támogatásban részesítette a tavalyelőtt megkezdett kutatási programot, amely eredményeit immár a harmadik kötetben olvashatjuk  A digitalizáció hatása az egyes jogterületeken címmel.

A kutatás – melyben Jogtudományi Karunk oktatói vettek részt – az Igazságügyi Minisztérium „jogászképzés színvonalának emelését célzó programjai” keretében valósult meg.

A konferencián készült képek galériája itt tekinthető meg.

 A digitalizáció hatása az egyes jogterületeken című tanulmánykötet ide kattintva tölthető le.

 

Konferencia a külgazdaságról

2019. november 29-én került sor Karunk rendezésében az immár hagyományos éves külgazdasági konferenciánkra. A főszervező, Dr. Becsey Zsolt tudományos főmunkatárs felkérésének eleget téve, rangos előadók szólaltak fel e témában. A rendezvényen 85-90 fős hallgatóság volt jelen, fő szakmai partnere a Magyar Közgazdaságtudományi Társaság, míg médiapartnere a növekedés.hu külgazdasági profilú szakmai hírportál volt. A konferenciát Prof. Dr. Zsengellér József, a Károli egyetem rektora nyitotta meg, aki az etikus közgazdaságtanról vallott nézetét fejtette ki, majd üdvözölte a megjelenteket. Dr. Szuchy Róbert oktatási dékánhelyettes is jelen volt, aki kiemelte, hogy a jogi karon is lényegesnek látjuk a minél szélesebb körű közgazdasági képzés folytatását. Ebbe a koncepcióba illeszkedik bele több éve, külgazdasági konferenciánk.

Nyitó előadásában Prof. Dr. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke és az MKT tiszteletbeli elnöke általános képet adott a magyar gazdaság utóbbi időben töretlen fejlődéséről, felzárkózási helyzetünkről. Kiemelte, hogy hazánk regionálisan is megállja a helyét és egyre stabilabban áll ellent a várható külső kihívásoknak. Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója felelevenítette a jegybank 330 pontos versenyképességet növelő programjavaslatát és beszámolt arról, hogy a jegybank szakértői ún. versenyképességi tükör formájában elemzik azt, hogy az eredeti javaslatokból melyik kerül a kormány aktivitásában részleges vagy teljes elfogadásra és megvalósításra. Megtudhattuk, hogy a javaslatok fele már elfogadásra került.
Szép-Tüske Rita, a Külgazdasági és Külügyminisztérium exportfejlesztésért felelős főosztályvezetője beszámolt arról, hogy az utóbbi időben több fontos szervezeti-intézményi változás történt a külgazdasági koordinátor tárcánál. Többek között, elindult az Export Promóciós Ügynökség (HEPA) működése is és több, főleg a magyar kkv-kat célzó technikai segítségnyújtási akcióterv került kiírásra.

A rendezvény második felében – melyet  Kamasz Melinda, a növekedés.hu portál főszerkesztője moderált –, először karunk oktatója, Dr. Becsey Zsolt László számolt be legfrissebb kutatási eredményeiről. Ezúttal áruforgalmunk megoszlását részletezte, először 2018-ra vonatkozóan, frissítve a magyar és nem magyar többségi tulajdonnal rendelkező cégek szerinti adatokat. Ezt követően, szolgáltatási külkereskedelmünkről adott beszámolót 2014-17-re vonatkozó időszakra, a KSH exkluzív adatai alapján. Hangsúlyozta, hogy mára szolgáltatási külkereskedelmünkben az aktívum meghaladja az áruforgalom aktívumát, és az is kedvező trend, hogy ebben a kereskedelmi formában évről évre növekszik a magyar aktívum, ami folytatódni fog a következő években is. Reményét fejezte ki, hogy a gazdasági növekedéssel párhuzamosan, a pozitív magyar áruforgalmi mérleg is képes lesz a csökkenését legalább kiegyensúlyozottá tenni a következő években, ami versenyképességünk szempontjából is jó indikátor.

Szalay Piroska, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Központ vezetője példákkal igazolta, hogy a főváros más fővárosokkal együttműködve, sikeresen indít útjára fiatal start-up vállalkozásokat.

Dr. Mosóczy László közlekedési államtitkár pedig érzékeltette a legfontosabb szolgáltatási exportcikkünk, a fuvarozás terén várható változásokat. Kiemelte az autóbuszos helyközi közszolgáltatás terén a pályáztatás szerepét és a jövőben várható versenyerősítő szerepét. Gion Gábor pénzügypolitikai államtitkár a magyar pénzügyi és hitelpiac tisztulását, likviditási és stabilitási helyzetének – pl. a devizahányad csökkenését – javulását és nemzetközi integrációját vázolta, konkrét példákkal. Örvendetes, hogy elkezdtek élénkebben hazánk felé fordulni a külföldi nagy alapok is, ami a bizalom jele.

A konferencia e-könyves tanulmánykötetét (amelyet Dr. Becsey Zsolt László szerkeszt) a résztevők elektronikusan, majd később könyv formájában is megkapják, és természetesen felkerül a Kar honlapjára, ahol az előző konferencia kötetei is megtalálhatók már, a legfrissebb kiadványaink menüpont alatt.

Alkategóriák

13. oldal / 16

Szakirányú továbbképzések

Szakirányú továbbképzések

Közösségi Média

Közösségi média

Kultúra, közélet

Rádió

Károli Podcast

Károli Podcast

Károli Klub

Károli Podcast

Napi biztatás

Napi biztatás

 

Tudomány, kutatás

Tudomány, kutatás

Galéria

galéria, fotógép