Nem-besorolt

A Károli Közösségi Napok (október 27-30.) keretében a Károli Game Studies műhely kerekasztal-beszélgetései Patkós Gábor szervezésében, a KIDA támogatásával valósultak meg. A három egymásra épülő beszélgetés közel háromszáz hallgatót vonzott, akik élénken kérdeztek látványos igény mutatkozott a videójátékokról folyó nyílt, felelős, tudományos igényű párbeszédre. Az interdiszciplináris területet a bölcsészet, a pszichológia, a jog, a kommunikáció és a sport felől közelítették meg a meghívott előadók.

A „Problémás videójáték-használat” című beszélgetésen Kéringer Szabolcs vezetésével gyorsan kirajzolódott a szakértők közötti közös alapvetés: nem a játék a probléma, hanem a problémás használat hátterében meghúzódó okok. Tóth Dániel pszichológus a rizikóhelyzetek korai felismerésére és a családi mintázatok szerepére hívta fel a figyelmet, míg Horváth Péter kommunikációs szakember kiemelte, hogy a videójáték-használat a gyermeknevelésben óriási kihívást jelent. Ugyanakkor kézzelfogható ötleteket adott, hogyan segítsük a szülőket a játékvilág „lefordításában”. Csilléry András média-értés oktató a jogi-szabályozási kereteket helyezte kontextusba, kiemelve az NMHH edukációs és prevenciós küldetését. A konklúzió szerint a családban, az iskolában és az egyetemen is érdemes nyíltan beszélni a problémás videójáték-használatról, és protokollokkal segíteni a megelőzést.

Az e-sport jelenségéről szóló beszélgetésben Szabella Olivér kutató e-sport szakmai igazgató tartott vitaindító előadást: „Miért jó nekünk az e-sport.” Sárfalvi Péter, Egyetemünk sportigazgatója elismerte az e-sportolók teljesítményét, ugyanakkor következetesen érvelt a hagyományos sportok pótolhatatlan szerepe mellett. Wéber Gábor televíziós szakkommentátor, mint régimotoros e-sportoló és autósportoló a két terület közötti átjárhatóságot és a professzionális szemlélet fontosságát emelte ki. A beszélgetők egyetértettek abban, hogy külön kell kezelni a rekreációs játékot és a profi játékot – ahogy a sportban is –, és hogy a szcéna nem csak a játékosokról szól: edzői, elemzői, szervezői, marketinges és pszichológusi pályák egész sora nyílhat meg az e-sportok iránt érdeklődők előtt.

A „Videójátékok az egyetemen” panelben Ulicza Tamás moderátor kérdései nyomán a téma felsőoktatási beágyazottsága került a fókuszba. Bogárdi Szabó István hitéleti rektorhelyettes Platón gondolatainak kiemelésével kezdte a beszélgetést: a játékról való gondolkodás régi hagyományokkal rendelkezik. Furkó Péter tudományos és innovációs rektorhelyettes a minőségbiztosított, lépésről lépésre építkező, ugyanakkor innovatív, úttörő megközelítést hangsúlyozta. Rab Árpád digitális kultúra szakértő a játékok kompetenciafejlesztő erejét és munkaerőpiaci hozadékát tette kézzelfoghatóvá. Az etikai kérdések központi szerepet kaptak a beszélgetés során és biztató végkövetkeztetéshez vezettek: a terület tudományos igényű vizsgálata fontos társadalmi feladat és semmilyen keresztyén értékkel nem áll ellentmondásban.

A nagy érdeklődéssel kísért beszélgetés-sorozat konklúziói alapján a szervezők mindenképpen tervezik a téma további feldolgozását és újabb programokat szerveznek Egyetemünkön a közeljövőben.

Mobilverzió megtekintéséhez kattintson ide

Február 22-én párhuzamosan zajlott a 35. Magyar Evezős Ergométeres „Nyílt” Országos Bajnokság és az Evezős Ergométer MEFOB a sukorói Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémián.

2024 szeptemberétől a Passaui Egyetemmel közös 4 féléves német magánjogi specializáció indul az Állam- és Jogtudományi Karon. A Passaui Egyetemmel történő együttműködés célja, hogy a magyar joghallgatóknak olyan képzés álljon rendelkezésére egyetemünkön, amelynek keretében első sorban német oktatóktól, német nyelven, német magánjogi (polgári jogi) elméleti és gyakorlati ismeretekre tehetnek szert blokkosított előadások és szemináriumok formájában (péntek és szombati napokon összesen 6 hétvége/szemeszter). A tantárgy azt a célt is szolgálja, hogy a német és magyar vállalatok, illetőleg ügyvédi irodák, bíróságok, közjegyzők jól képzett, a német magánjogot ismerő jogászokat találjanak együttműködő partnerként vagy munkavállalóként. Az oktatók az elméleti ismeretek mellett hangsúlyt fektetnek a német felsőbíróságok ítélkezési gyakorlatának megismertetésére is annak érdekében, hogy a munkaerőpiacon ténylegesen szükséges tudással vértezzék fel a képzésben részt vevő hallgatókat.

A képzést Albert Éva pedagógus és mentálhigiénés szakember, valamint gyermek gyászcsoportvezető és -oktató tartotta. Beregszászon immár másodszorra valósulhatott meg a mentálhigiénés szakemberek ilyen irányú továbbképzése. A program első napján a képzés elméleti hátterét tárgyalták, különös tekintettel a gyermekek gyászának specifikus sajátosságaira, amelyek lényegesen eltérnek a felnőttek gyászától. Ezen ismeretek elsajátítása alapvető fontosságú a megfelelő támogatás nyújtásához. A második napon a résztvevők gyakorlati foglalkozásokon vettek részt, ahol a gyermekek gyászfeldolgozását segítő technikákat sajátélményű formában próbálták ki. Ez a módszertan lehetővé teszi, hogy a csoportvezetők mélyebb megértést nyerjenek a gyermekek belső folyamatairól, mivel saját maguk is átélhetik az egyes feladatok hatásait.

A kiképző személyes indíttatásból fordult a gyermekek gyászának témája felé, miután saját családi tapasztalatai révén felismerte a gyászfeldolgozás nehézségeit. Magyarországon korábban az egyéni pszichoterápia volt az egyetlen elérhető lehetőség, amely nem minden gyermek számára bizonyult megfelelőnek. Egy külföldi rokona révén hallott elsőként arról, mennyire hatékony segítséget kaphattak a gyermekei a gyászfeldolgozó csoporttól. Érdeklődése ekkor fordult a módszer felé, s mentálhigiénés tanulmányai kezdetével elutazott Finnországba egy gyászkonferenciára, ahol támogatást és szakirodalmat kapott a módszerhez. Albert Éva hazatérése után alaposan áttanulmányozva az elméleti anyagot, magyarra fordította a szakirodalmat azzal a céllal, hogy gyászfeldolgozó csoportot indítson félárva gyermekek számára.

Az elmúlt évek alatt számos konferencián és szimpóziumon mutatta be a módszert, valamint rendszeresen tart kurzusokat segítő hivatásban tevékenykedő szakemberek számára. A háborús helyzetben a képzés kiemelt jelentőséggel bír Kárpátalján, mivel jelentős támogatást nyújthat a gyermekek és családjaik gyászfeldolgozásában. Reményeink szerint tavasszal újabb csoportot indíthatunk, hogy ezzel is segíthessünk a hozzánk forduló kliensek és klienscsoportok lelki egészségének megőrzését.

Kedves Kollégák!
Kedves Diákok!