Akárcsak más identitás, a magyar református önkép is több rétegből áll. A mára a legnagyobb Kárpát-medencei református egyháztörténeti konferenciasorozat, a „Hagyomány, Identitás, Történelem” (HIT) elsősorban történeti megközelítéseket helyez előtérbe.  A református identitás múltbeli gyökereit, kialakulásának lépcsőfokait, formálódásának, inspirációinak forrásait kutatja. Nem öncélúan, hanem azért, hogy megválaszolhassuk a magunk és a ránk bízottak számára, hogy miért is vagyunk olyanok, amilyenek.

A jelenkori egyháztörténet-írás egyik legfontosabb feladata nemcsak az, hogy ideológiai dogmáktól immár nem béklyózott szemlélettel tekintsen a korábbi évszázadok eseményeire, folyamataira, de az is, hogy feltárja, mi történt a magyar reformátussággal 1945 és 1990 között. Ezzel magyarázható, hogy a HIT 2020-as kötetében – amelyet a koronavírus-járvány miatt sajnos elhalasztott konferencia ellenére is fontosnak tartottunk megjelentetni – hangsúlyosan szerepelnek a diktatúra időszakával kapcsolatos tanulmányok. A lelkipásztorok magatartási formáiról, Péter János püspök kommunista párttagságáról vagy az 1956-os forradalom egyházi résztvevőjéről szóló szövegek jelzik, milyen sok elmondatlan történetünk van még harminc évvel a diktatúra bukása után is.

Természetesen a kötet nemcsak a huszadik századdal foglalkozik: olvashatunk tanulmány többek között az angolszász és a magyar puritán  líra összehasonlításáról, Szász Károly püspök szocializációjáról, valamint a holland református forradalomellenes irányzat családközpontú társadalomelméletéről is. A HIT2020 kötetet a HIT2021 konferencián mutatjuk be, amelyre november 2-3-án kerül sor Budapesten, a Hittudományi Kar Csopaki utcai épületében.

A kötet a képre kattintva szabadon letölthető.

Szakirányú továbbképzések

Szakirányú továbbképzések

Közösségi Média

Közösségi média

Kultúra, közélet

Rádió

Károli Podcast

Károli Podcast

Károli Klub

Károli Podcast

Napi biztatás

Napi biztatás

 

Tudomány, kutatás

Tudomány, kutatás

Galéria

galéria, fotógép