Nem-besorolt

Nemzetközi megbízatás

Kodácsy Tamás, a KRE Ökogyülekezeti Műhelyének elnöke újra tagja lett az Európai Egyházak Konferenciája Gazdasági és Ökológiai Igazságosság (CEC Thematic Group on Economic and Ecological Justice) munkacsoportjának 2019-2023 között, akit a Magyarországi Református Egyház delegáltjaként választottak be.
A CEC Gazdasági és Ökológiai Igazságosság munkacsoportja (GÖI) a teremtésvédelmi kérdésekkel és azok társadalmi, illetve gazdasági következményeivel foglalkozik, a tagegyházak szakértőinek bevonásával. Ezekben a témákban párbeszédet folytat az Európai Unióval, valamint segíti és erősíti a tagegyházak közéleti szerepvállalását, teológiai és etikai hozzájárulását a gazdasági és ökológiai igazságosság és fenntarthatóság kérdéseihez.
Bővebben itt lehet olvasni.

Birher Nándor előadása az Állami Számvevőszék konferenciáján

Az Állami Számvevőszék „Jó gyakorlatok” című szeminárium sorozatában tartott előadást a közelmúltban Dr. habil. Birher Nándor egyetemi docens, a KRE ÁJK Jogtörténeti, Jogelméleti és Egyházjogi Tanszék tanszékvezetője.
Az előadó három kérdéskört is részletesen körül járt, választ keresve az alábbi kérdésekre: Mi az erkölcs? Mi a humánszolgáltató? Mi szabályozza ezek működését? Az előadásról további információ itt https://ajk.kre.hu/index.php/1349-birher-nandor-eloadasa-az-allami-szamvevoszek-konferenciajan.html érhető el.

 

Felelősségi kutatás - workshop

December 10-én került megrendezésre a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán a Felelősségi kutatás workshopja, amelyen Dr. Boóc Ádám tanszékvezető „Észrevételek az ügyvédi kárfelelősség kérdéséhez” címmel tartott előadást. Prof. Dr. Miskolczi-Bodnár Péter dékán a drón-működtetőkről, Dr. Homicskó Árpád Olivér nemzetközi és tudományos dékánhelyettes az orvosi felelősségről, Dr. Szuchy Róbert oktatási és tanulmányi dékánhelyettes a fenntartható fejlődésről és villamosenergia tárolásról szólt, míg Dr. Csáki-Hatalovics Gyula Balázs egyetemi docens a „Felelősség a közigazgatásban” címmel tartott ismertetőt.
A workshopon elhangzott előadások a Felelősségi kutatás keretében valósultak meg.

 

A digitalizáció hatása az egyes jogterületeken c. konferencia

2020. február 27-én került sor a Digitalizáció hatása az egyes jogterületeken című konferenciára a KRE ÁJK keretein belül működő Szemere Bertalan Kutatóközpont szervezésében. A konferenciának a Magyarországi Református Egyház Zsinati Díszterme adott otthont.


„Egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik” – idézte megnyitó beszédében Gróf Széchenyi Istvánt Dr. habil. Homicskó Árpád Olivér, a Szemere Bertalan Kutatóközpont vezetője, a fenti címmel megjelent  tanulmánykötet szerkesztője (amelynek a konferencián volt a bemutatója). A továbbiakban szólt arról, hogy az informatika, a digitalizáció mennyire megváltoztatja a mindennapjainkat, s bizony „elveszne az egyén, ha nem lennének olyan értékei, mint a vallás, a közösség, a nemzet”. A kérdésre, hogy melyek voltak a konkrét kutatási területek, Homicskó Dékánhelyettes úr az alábbi választ adta: „Munkánk során körbejártuk a digitalizáció szabályozásának változásait; a dologi jog legfontosabb technológiai jogi kérdéseit; a közösségi média felhasználási lehetőségeit a közigazgatásban; a digitalizáció hatását az alapjogok gyakorlására és érvényesítésére. Vizsgáltuk, hogy mennyire hasznos a digitalizáció a büntetés-végrehajtásban; milyen hatása van az egészségbiztosításra vagy éppen a sajtószabadság tartalmára. Kutattuk az okos városkártyák személyiségi jogi és jogbiztonsági aspektusait; feltérképeztük a digitalizáció hatását a munkavállalói érdekképviseletek tevékenységére; az élethosszig tartó tanulásra; megkíséreltük meghatározni, hogy milyen szerepe van a fogyasztók tájékoztatására; az Európai Uniós jogalkotásra. Elmélyedtünk a non-humán ágensek jogi szabályozásában; s végül az okos mobilitás és a közösségi gazdálkodás jogi kereteinek kihívásait vettük számba.”


A konferencián köszöntötte az egybegyűlteket Prof. Dr. Kurucz György, az egyetem fejlesztési rektorhelyettese, aki elismerését fejezte ki az Állam- és Jogtudományi Karon folyó kutatásokkal kapcsolatban.
Ezt követően a tanulmányok szerzői – név szerint is: Birher Nándor, Boóc Ádám, Csáki-Hatalovics Gyula Balázs, Cservák Csaba, Domokos Andrea, Homicskó Árpád Olivér, Klein Tamás, Kovács Róbert, Kun Attila, Lóth László, Miskolczi-Bodnár Péter, Pataki Gábor Zsolt, Szuchy Róbert és Udvary Sándor – röviden ismertették a jelenlévőkkel kutatásaik eredményeit.
Prof. Dr. Miskolczi-Bodnár Péter dékán zárszavában kiemelte a konferencia jelentőségét a KRE Állam- és Jogtudományi Kara szempontjából, valamint, hogy az Igazságügyi Minisztérium támogatásban részesítette a tavalyelőtt megkezdett kutatási programot, amely eredményeit immár a harmadik kötetben olvashatjuk  A digitalizáció hatása az egyes jogterületeken címmel.

A kutatás – melyben Jogtudományi Karunk oktatói vettek részt – az Igazságügyi Minisztérium „jogászképzés színvonalának emelését célzó programjai” keretében valósult meg.

A konferencián készült képek galériája itt tekinthető meg.

 A digitalizáció hatása az egyes jogterületeken című tanulmánykötet ide kattintva tölthető le.

 

Konferencia a külgazdaságról

2019. november 29-én került sor Karunk rendezésében az immár hagyományos éves külgazdasági konferenciánkra. A főszervező, Dr. Becsey Zsolt tudományos főmunkatárs felkérésének eleget téve, rangos előadók szólaltak fel e témában. A rendezvényen 85-90 fős hallgatóság volt jelen, fő szakmai partnere a Magyar Közgazdaságtudományi Társaság, míg médiapartnere a növekedés.hu külgazdasági profilú szakmai hírportál volt. A konferenciát Prof. Dr. Zsengellér József, a Károli egyetem rektora nyitotta meg, aki az etikus közgazdaságtanról vallott nézetét fejtette ki, majd üdvözölte a megjelenteket. Dr. Szuchy Róbert oktatási dékánhelyettes is jelen volt, aki kiemelte, hogy a jogi karon is lényegesnek látjuk a minél szélesebb körű közgazdasági képzés folytatását. Ebbe a koncepcióba illeszkedik bele több éve, külgazdasági konferenciánk.

Nyitó előadásában Prof. Dr. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke és az MKT tiszteletbeli elnöke általános képet adott a magyar gazdaság utóbbi időben töretlen fejlődéséről, felzárkózási helyzetünkről. Kiemelte, hogy hazánk regionálisan is megállja a helyét és egyre stabilabban áll ellent a várható külső kihívásoknak. Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója felelevenítette a jegybank 330 pontos versenyképességet növelő programjavaslatát és beszámolt arról, hogy a jegybank szakértői ún. versenyképességi tükör formájában elemzik azt, hogy az eredeti javaslatokból melyik kerül a kormány aktivitásában részleges vagy teljes elfogadásra és megvalósításra. Megtudhattuk, hogy a javaslatok fele már elfogadásra került.
Szép-Tüske Rita, a Külgazdasági és Külügyminisztérium exportfejlesztésért felelős főosztályvezetője beszámolt arról, hogy az utóbbi időben több fontos szervezeti-intézményi változás történt a külgazdasági koordinátor tárcánál. Többek között, elindult az Export Promóciós Ügynökség (HEPA) működése is és több, főleg a magyar kkv-kat célzó technikai segítségnyújtási akcióterv került kiírásra.

A rendezvény második felében – melyet  Kamasz Melinda, a növekedés.hu portál főszerkesztője moderált –, először karunk oktatója, Dr. Becsey Zsolt László számolt be legfrissebb kutatási eredményeiről. Ezúttal áruforgalmunk megoszlását részletezte, először 2018-ra vonatkozóan, frissítve a magyar és nem magyar többségi tulajdonnal rendelkező cégek szerinti adatokat. Ezt követően, szolgáltatási külkereskedelmünkről adott beszámolót 2014-17-re vonatkozó időszakra, a KSH exkluzív adatai alapján. Hangsúlyozta, hogy mára szolgáltatási külkereskedelmünkben az aktívum meghaladja az áruforgalom aktívumát, és az is kedvező trend, hogy ebben a kereskedelmi formában évről évre növekszik a magyar aktívum, ami folytatódni fog a következő években is. Reményét fejezte ki, hogy a gazdasági növekedéssel párhuzamosan, a pozitív magyar áruforgalmi mérleg is képes lesz a csökkenését legalább kiegyensúlyozottá tenni a következő években, ami versenyképességünk szempontjából is jó indikátor.

Szalay Piroska, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Központ vezetője példákkal igazolta, hogy a főváros más fővárosokkal együttműködve, sikeresen indít útjára fiatal start-up vállalkozásokat.

Dr. Mosóczy László közlekedési államtitkár pedig érzékeltette a legfontosabb szolgáltatási exportcikkünk, a fuvarozás terén várható változásokat. Kiemelte az autóbuszos helyközi közszolgáltatás terén a pályáztatás szerepét és a jövőben várható versenyerősítő szerepét. Gion Gábor pénzügypolitikai államtitkár a magyar pénzügyi és hitelpiac tisztulását, likviditási és stabilitási helyzetének – pl. a devizahányad csökkenését – javulását és nemzetközi integrációját vázolta, konkrét példákkal. Örvendetes, hogy elkezdtek élénkebben hazánk felé fordulni a külföldi nagy alapok is, ami a bizalom jele.

A konferencia e-könyves tanulmánykötetét (amelyet Dr. Becsey Zsolt László szerkeszt) a résztevők elektronikusan, majd később könyv formájában is megkapják, és természetesen felkerül a Kar honlapjára, ahol az előző konferencia kötetei is megtalálhatók már, a legfrissebb kiadványaink menüpont alatt.

Alkategóriák

13. oldal / 16

Szakirányú továbbképzések

Szakirányú továbbképzések

Közösségi Média

Közösségi média

Kultúra, közélet

Rádió

Károli Podcast

Károli Podcast

Károli Klub

Károli Podcast

Könyvtár

Könyvtár logó

Napi biztatás

Napi biztatás

 

Tudomány, kutatás

Tudomány, kutatás

Galéria

galéria, fotógép