A tehetség kibontakozásához fontos, hogy a diák minél több oldalról megtapasztalhassa mindazt, ami benne rejlik, és mindezt bibliai üzenet is gazdagíthassa – vallják a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karán.
Akkreditált kiváló tehetségpontnak minősítette a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karát (KRE TFK) a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége (MATEHETSZ). Ennek apropóján foglalta össze a tehetséggondozás fogalomkörét, szerepét és az elnyert minősítés jelentőségét a kar tehetséggondozásért és a tehetségpont-akkreditációért felelős oktatója, Fehér Ágota klinikai szakpszichológus.
Fehér Ágota Debrecenben végzett pszichológiát, ahová a tehetséggondozás magyarországi gyökerei is vezetnek. Dolgozott óvoda- és iskolapszichológusként, majd párhuzamosan a felsőoktatásban is. Célja aktuális munkakörétől függetlenül végig az volt, hogy mindenkiben megtalálja a kibontakozás lehetőségeit, és segítsen annak megvalósításában. Jelenleg a pszichológia különböző területeihez kapcsolódó tárgyakat oktat a Károli-egyetem tanító, óvodapedagógus és csecsemőgondozó, illetve hittanoktató és kántor szakjain, valamint a pedagógus szakvizsgás képzéseken.
Mit takar a tehetség fogalma?
Sokféle elmélet és modell foglalkozik ezzel. A személyiséget érintően három fő meghatározója van. A tehetség egyrészt tudás, képesség, szakmai ismeretrendszer. Másrészt az ehhez szükséges hajtóerő, motiváció, hogy elköteleződjünk, bevonódjunk, még többet akarjunk felfedezni a világból. A harmadik pedig a kreativitás, amelynek lényege, hogy ne álljunk meg a késznél, amely megadatik, hanem igyekezzünk új dolgokat, összefüggéseket is felfedezni. Gyarmathy Éva gondolatai nyomán tekinthetjük még a tehetség lényegét változtatásra való belső hajtóerőnek is. A tehetség nem azzal foglalkozik, hogy meg lehet-e valamit csinálni, hanem azzal, hogy hogyan. Magában hordozza a felfedezési vágyat, utánajárást, az elmélyülési készséget. Csermely Péter úgy fogalmazta ezt meg, hogy a tehetség mindig újat is ad az embernek. Mindezt azzal is kiegészíthetjük, hogy ezzel párhuzamosan azokat is gazdagítja, akik a tehetségeket szakmailag segítik, támogatják.
Akkor tehetséggondozásnak tulajdonképpen a tehetség kibontakoztatását nevezzük?
Igen, mert ahhoz, hogy a tehetség jól működjön, kellő idő, elmélyülés és a kibontakozást támogató környezet és körülmények egyaránt szükségesek. A szülők alapozzák meg mindehhez a hátteret, de a pedagógusok szerepe is lényeges. Mi a felsőoktatásban azokat a hallgatókat képezzük kollégáinkkal, akik a jövő generációjának kibontakozását segíthetik majd. Karunkon különleges helyzetben vagyunk, mert hitben elkötelezett emberekkel, hallgatókkal is találkozunk, ezért bízunk abban, hogy mindehhez olyan támaszt is sikerül nyújtanunk, amely megélhető hallgatóinknak: a keresztyén erkölcsiségnek, a közösségnek és a hitnek megtartó erejét. Ez többletté válhat a tehetséggondozásban is.
Elnevezéséből akár arra is következtethetnénk, hogy a tehetséggondozás csak a tehetséges gyerekekre fókuszál. Ha ez így van, nem kellene inkább a lemaradók felzárkóztatására koncentrálni ahelyett, hogy a tehetségesebbeket még jobban kiemeljük, ezáltal növelve a különbségeket?
Ha úgy tekintünk az egyénre, mint képességek hordozójára, akkor a fő célunk, hogy megtaláljuk, hogyan tudja ő mindezeket kibontakoztatni. A tehetséggondozás nemcsak arról szól, hogy az erősségeket fejlesztjük, hanem arról is, hogy emellett a gyengébb készségterületeket is támogatjuk, egyúttal gazdagítani törekszünk a személyiség lelki erőforrásait. A pedagógusoknak fontos felismerni a terület összetettségét, komplexen segíteni a személyiséget. A tehetséggondozás ott van a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyerekek körében is, náluk különösen fontos megtalálni azt a területet, amiben jók, ami által fejlődni képesek és amiben átélhetik ennek a felemelő örömét. Ha valaki megtapasztalja, hogy van terület, amiben jó, akkor könnyebb lesz a számára nehezebbek fejlesztésének útja is.
Magyarországon mennyire kiaknázott terület ez?
Bár minden pedagógusnak célja a tehetséggondozás, de kérdés, hogy ki mennyire tudja ezt személyre hangolva kibontakoztatni. A pedagógusok és más szakemberek feladata az, hogy kísérjék az egyént, megtámogatva őt az akadályok ellenében, és hogy vele együtt tapasztalják meg azt is, miben tehetséges, mi a kiaknázandó területe. Az lenne ideális, ha minél több embernek minél fiatalabb korban lehetősége lenne kipróbálni magát minél több területen. A tehetséggondozás tulajdonképpen a lehetőségek megadása. Karunkon a tehetséggondozásra komplex személyiségfejlesztésként is tekintünk, ezért igyekszünk a szakmai programunkat úgy megszervezni, hogy minél több készségterületet érinthessen. Lehetőséget adunk arra, hogy az egyén minél több oldalról megtapasztalhassa mindazt, ami benne rejlik, és mindezt bibliai üzenet is gazdagíthassa.
Milyen életkori sajátosságokat kell figyelembe venni a tehetséggondozásnál?
Kisgyermekkorban a biztonságos érzelmi háttér a legfontosabb. A kisgyermekek kezdetben a szülő, majd később a pedagógus kedvéért szeretnének jól teljesíteni, jó jegyet gyűjteni, és akkor örülnek az elért eredményeknek, ha van olyan személy, akivel megoszthatják ezt az örömöt. Ha ez az érzelmi támaszték, a személyes ráhangolódó figyelem megvan, akkor a felfedezőúton is jobban kitartanak, és ha akadályt éreznek, visszatérnek ehhez a személyhez. Ezután minél későbbi életkorba lépünk, annál fontosabb lesz az ismeretgyarapítás szerepe, azonban a kognitív tartalmakon túl az érzelmi háttér megadása végig fontos marad. A karunkon is törekszünk személyes érzelmi támogatás nyújtására, és fontosnak tartjuk, hogy a hallgatóink közösségi élményeken keresztül is megélhessék a szakmai gyarapodást.
Mit jelent az akkreditált kiváló tehetségpont?
A magyarországi tehetségpontok hálózatrendszere nagyon szép törekvés arra, hogy szervezett keretek között végezzük a tehetséggondozást. A Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége (MATEHETSZ) vállalta ezt a küldetést, ők azok, akiknél jelentkezni lehet tehetségponttá válásra, majd annak minősítésére. Elsőként regisztrált tehetségponttá válhat az intézmény vagy szervezet. Akiknek már van tapasztalata a tehetséggondozás területén, azok benyújthatják jelentkezésüket az akkreditációra, amelynek során négy fő pillért vesznek figyelembe: a szakmai programot, az együttműködést más intézményekkel vagy szervezetekkel, a szakszerű lelki támasz és tanácsadás biztosítását, valamint tehetséggondozáshoz kapcsolódó rendezvények szervezését és versenyeredményeinket. Ez utóbbiak köréből a felsőoktatásban a tudományos diákköri tevékenység jelent kiemelt küldetést, karunk eredményei között több országos első helyezés és különdíj megmutatkozik. Aki az akkreditációra jelentkezik, annak mind a négy pillért érintően be kell számolnia a tevékenységeiről, azt magas szinten szükséges biztosítania. Ezután szakértők érkeznek az intézménybe, hogy megtekintsék a működést. A látogatóbizottság értékelését független akkreditációs szakértő is áttekinti, véleményezi, majd akkreditált vagy akkreditált kiváló címet lehet kapni.
A Tanítóképző Kar kapcsán minek szólt ez az elismerés?
Mindannak a munkának, amit az itteni kollégák a tehetséggondozás területén évtizedeken át végeztek – amely az egyházi iskolarendszer történelmi hagyománya és küldetése is –, és amelyhez kapcsolódóan fontos értéket és megerősítést jelent számunkra, hogy 2020 őszén ünnepelhettük a kar újraindulásának 30. évfordulóját. A kapott vélemény szerint szakmailag hiteles és kompetens módon lettünk részei a tehetségpontok hálózatának. Meg kell említenem azonban, hogy már korábban is kaptunk megerősítéseket az eredményességünkről, például a diplomás pályakövető rendszer igazolta, hogy a nálunk végzett hallgatók nagyon hamar, egy-két hónapon belül el tudnak helyezkedni, és a bérük növekedése is gyorsabb az országos átlagnál. Ebben meghatározó szerepe van annak a szakmai többlettartalomnak, amelyet törekszünk karunkon átadni a képzéseinken. A Nagykőrösön végzettek nagyobb arányban foglalkoztatottak felsőfokú végzettséget igénylő munkakörökben, az elmélyült szakmai alapokra építve továbbtanulási hajlandóságuk is magasabb. A HVG tavalyi felsőoktatási rangsorában több kategóriában is előkelő helyezéseket értünk el: tanító alapképzési szakunk a 3., csecsemőgondozó alapképzési szakunk a 4. lett ugyanezen képzéseket végző intézmények körében. Kiemelendő továbbá, hogy a pedagógusképzés területén az oktatói kiválóságot tekintve 8. helyet érhetett el karunk, 2021-ben egyetemünk összességében 7., oktatói kiválóságot tekintve 3. lett. Mindezt azért tekintjük fontos eredménynek, mert az oktatóknak kiemelt szerepe van a hallgatókban rejlő képességek felismerésében, ám a tehetséggondozás eredményeinek kiteljesítéséhez is szükség van arra, hogy szakmailag hiteles, egyúttal lelkesítő minta álljon előttük.
Hány református tehetségpont van ma Magyarországon?
Azzal, hogy elnyertük ezt a minősítést, egyúttal közös hálózatba kerültünk kb. 120 református tehetségponttal. Tervezzük, hogy kapcsolatba is lépünk velük a későbbi együttműködés reményében. Mivel Nagykőrösön mi vagyunk az egyetlen tehetségpont, és a régiónkban is viszonylag kevés a tehetségpontok száma, ezért emellett a másik törekvésünk az, hogy összefogjuk a régió intézményeit a tehetséggondozás szakmai területéhez kapcsolódóan is. Bízunk benne, hogy a regionális sokszínűségünk is összeköt bennünket más tehetségpontokkal, és szakmailag gyarapíthatjuk egymást. Karunk most különleges helyzetben van, mert a nagykőrösi gyökereink mellett van budapesti képzésünk, nemrég pedig kecskeméti képzési helyszínnel is bővültünk, így mindez tevékenységeink sokszínűségét is támogathatja.
A kar számára milyen gyakorlati előnyökkel járhat a most elnyert minősítés?
Akkreditált kiváló tehetségpontként szervezett keretek között még komplexebb tehetségsegítő tevékenységeinket törekszünk kibontakoztatni, ezen túl nagyobb eséllyel nyerhetünk el célzott pályázati támogatásokat. A jelenlegi tanévben több tehetségműhelyt is szerveztünk a hallgatóinknak, melyeket anyagi támogatással tudjuk megvalósítani, például a Nemzeti Tehetség Program pályázati lehetőségeinek köszönhetően. Tervezünk konferenciákat, illetve csoportfoglalkozásokat szervezünk a lelki támogatás megerősítése érdekében. Arra törekszünk, hogy a pályázat által is többet biztosítsunk a hallgatóinknak képességeik kibontakoztatásához, egyúttal bízunk abban, hogy hallgatóink mindezt önmaguk és a gyermekek tehetségének kibontakoztatására is tudják majd fordítani.
Mindez azt jelenti, hogy a kar hallgatói nemcsak tanulnak a tehetséggondozásról, de maguk is részesülnek benne?
Igen. Tavaly végeztünk egy kutatást a 2015 és 2020 között végzett hittanoktató hallgatóink körében azzal kapcsolatban, hogy hogyan élték meg karunkon a képességeik kibontakoztatását. A kérdőíves felmérés eredményei igazolták, hogy a közösségi összetartás mennyire fontos szerepet kapott ebben. Jó volt látni, hogy a szakmai felkészültségük növekedésén túl az érzelmi támasz szerepét és a bátorító közeget meg is élték! Az előbb említett tehetségműhelyeken túl is arra törekszik minden kollégám, hogy még közvetlenebbül is megtalálja a hallgatókban rejlő készségeket, személyre hangolt figyelemmel. Abban bízom, hogy a tehetséggondozásnak az úgynevezett gazdagító programjai a kurzusokba is beépülnek: minden kurzusnak célja, hogy ne csak alaptudást, ismeretrendszert adjon át, hanem serkentsen további felfedezésekre. Igyekszünk a magokat elhinteni, de nagyon sokszor csak később lehet aratni, ezért reméljük, hogy minél többen kitartanak ezen az úton, és későbbi pedagógiai tevékenységeik során a gyermekeknek is továbbadják.
Forrás: Parókia
