December 10-én került megrendezésre a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán a Felelősségi kutatás workshopja, amelyen Dr. Boóc Ádám tanszékvezető „Észrevételek az ügyvédi kárfelelősség kérdéséhez” címmel tartott előadást. Prof. Dr. Miskolczi-Bodnár Péter dékán a drón-működtetőkről, Dr. Homicskó Árpád Olivér nemzetközi és tudományos dékánhelyettes az orvosi felelősségről, Dr. Szuchy Róbert oktatási és tanulmányi dékánhelyettes a fenntartható fejlődésről és villamosenergia tárolásról szólt, míg Dr. Csáki-Hatalovics Gyula Balázs egyetemi docens a „Felelősség a közigazgatásban” címmel tartott ismertetőt.
A workshopon elhangzott előadások a Felelősségi kutatás keretében valósultak meg.

2019. november 29-én került sor Karunk rendezésében az immár hagyományos éves külgazdasági konferenciánkra. A főszervező, Dr. Becsey Zsolt tudományos főmunkatárs felkérésének eleget téve, rangos előadók szólaltak fel e témában. A rendezvényen 85-90 fős hallgatóság volt jelen, fő szakmai partnere a Magyar Közgazdaságtudományi Társaság, míg médiapartnere a növekedés.hu külgazdasági profilú szakmai hírportál volt. A konferenciát Prof. Dr. Zsengellér József, a Károli egyetem rektora nyitotta meg, aki az etikus közgazdaságtanról vallott nézetét fejtette ki, majd üdvözölte a megjelenteket. Dr. Szuchy Róbert oktatási dékánhelyettes is jelen volt, aki kiemelte, hogy a jogi karon is lényegesnek látjuk a minél szélesebb körű közgazdasági képzés folytatását. Ebbe a koncepcióba illeszkedik bele több éve, külgazdasági konferenciánk.

Nyitó előadásában Prof. Dr. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke és az MKT tiszteletbeli elnöke általános képet adott a magyar gazdaság utóbbi időben töretlen fejlődéséről, felzárkózási helyzetünkről. Kiemelte, hogy hazánk regionálisan is megállja a helyét és egyre stabilabban áll ellent a várható külső kihívásoknak. Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója felelevenítette a jegybank 330 pontos versenyképességet növelő programjavaslatát és beszámolt arról, hogy a jegybank szakértői ún. versenyképességi tükör formájában elemzik azt, hogy az eredeti javaslatokból melyik kerül a kormány aktivitásában részleges vagy teljes elfogadásra és megvalósításra. Megtudhattuk, hogy a javaslatok fele már elfogadásra került.
Szép-Tüske Rita, a Külgazdasági és Külügyminisztérium exportfejlesztésért felelős főosztályvezetője beszámolt arról, hogy az utóbbi időben több fontos szervezeti-intézményi változás történt a külgazdasági koordinátor tárcánál. Többek között, elindult az Export Promóciós Ügynökség (HEPA) működése is és több, főleg a magyar kkv-kat célzó technikai segítségnyújtási akcióterv került kiírásra.

A rendezvény második felében – melyet  Kamasz Melinda, a növekedés.hu portál főszerkesztője moderált –, először karunk oktatója, Dr. Becsey Zsolt László számolt be legfrissebb kutatási eredményeiről. Ezúttal áruforgalmunk megoszlását részletezte, először 2018-ra vonatkozóan, frissítve a magyar és nem magyar többségi tulajdonnal rendelkező cégek szerinti adatokat. Ezt követően, szolgáltatási külkereskedelmünkről adott beszámolót 2014-17-re vonatkozó időszakra, a KSH exkluzív adatai alapján. Hangsúlyozta, hogy mára szolgáltatási külkereskedelmünkben az aktívum meghaladja az áruforgalom aktívumát, és az is kedvező trend, hogy ebben a kereskedelmi formában évről évre növekszik a magyar aktívum, ami folytatódni fog a következő években is. Reményét fejezte ki, hogy a gazdasági növekedéssel párhuzamosan, a pozitív magyar áruforgalmi mérleg is képes lesz a csökkenését legalább kiegyensúlyozottá tenni a következő években, ami versenyképességünk szempontjából is jó indikátor.

Szalay Piroska, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Központ vezetője példákkal igazolta, hogy a főváros más fővárosokkal együttműködve, sikeresen indít útjára fiatal start-up vállalkozásokat.

Dr. Mosóczy László közlekedési államtitkár pedig érzékeltette a legfontosabb szolgáltatási exportcikkünk, a fuvarozás terén várható változásokat. Kiemelte az autóbuszos helyközi közszolgáltatás terén a pályáztatás szerepét és a jövőben várható versenyerősítő szerepét. Gion Gábor pénzügypolitikai államtitkár a magyar pénzügyi és hitelpiac tisztulását, likviditási és stabilitási helyzetének – pl. a devizahányad csökkenését – javulását és nemzetközi integrációját vázolta, konkrét példákkal. Örvendetes, hogy elkezdtek élénkebben hazánk felé fordulni a külföldi nagy alapok is, ami a bizalom jele.

A konferencia e-könyves tanulmánykötetét (amelyet Dr. Becsey Zsolt László szerkeszt) a résztevők elektronikusan, majd később könyv formájában is megkapják, és természetesen felkerül a Kar honlapjára, ahol az előző konferencia kötetei is megtalálhatók már, a legfrissebb kiadványaink menüpont alatt.

November 25-én „Integritás és az egyházi intézmények felelőssége – Jog, erkölcs, vallás” címmel rendezett konferenciát karunk a zsinati Díszteremben, Dr. habil. Birher Nándor tanszékvezető (Jogelméleti, Jogtörténeti és Egyházjogi Tanszék) és Dr. habil. Homicskó Árpád Olivér nemzetközi és tudományos dékánhelyettes vezetésével.

Ez alkalommal került sor Az egyházi intézmények működtetésének etikai alapjai című kötet bemutatására, amely jeles szerzők tanulmányainak a gyűjteménye. A kötet célja, hogy körülírja az egyházi fenntartású intézmények sajátos elkötelezettségét annak érdekében, hogy az ott végzett munka a társadalom számára a lehető legnagyobb értéket állítsa elő.  

A konferenciát Prof. Dr. Miskolczi-Bodnár Péter dékán nyitotta meg. Örömét fejezte ki, hogy egyházunk zsinati központjának Dísztermében üdvözölhetjük az Állami Számvevőszék elnökét, s reményteljesen szólt arról a megállapodásról, amit egyetemünk az Állami Számvevőszékkel kötött. Elmondta, hogy Állam- és Jogtudományi Karunk nagy hangsúlyt helyez a tudományos kutatásokra, ezért is fontos, hogy e megállapodás keretében, a Bonhoeffer Műhely irányításával egy olyan területet vehetünk górcső alá, amivel – legjobb szándékunk szerint – egyházi intézményeink munkáját segítjük.

Ezt követően írt alá a megállapodást Prof. Dr. Zsengellér József rektor, valamint Dr. Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke. Az ÁJK Szemere Bertalan Kutatóközpontjának keretében működő Bonhoeffer Műhely kiemelten fontosnak tartja, hogy az oktatók és hallgatók tudományosan megismerjék és meggyőződéssel képviseljék azokat a jogi, erkölcsi és vallási alapelveket, amelyeken kultúránk nyugszik és amelyek a jövőnket is jelentik. A megállapodás célja, hogy segítse a Bonhoeffer Műhelyt ezen törekvésének a megvalósításában – hangsúlyozta Birher Nándor, aki tevékenyen részt vett a megállapodás aláírásának előkészítésében. A kötet olyan kérdésekre keresi a választ, mint: Hogyan tud az állam és az egyház együttműködni? Hogyan tud az állam és az egyház egymással „elszámolni”? Mennyiben lehet „több” egy egyházi fenntartású intézmény? Miben állhat az intézményben megjelenő vallási identitás? Melyek azok a normák, amelyek a közösség magatartását szabályozzák? A kötet tartalma négy nagyobb témakörbe osztható: az első a Jog, erkölcs és vallás területe, a második az egyházi intézmények működéséhez kapcsolódó történelmi tapasztalatokat és azok hatásait veszi számba. Ezeket követik a gyakorlati szempontok, különös figyelmet szentelve az integritás témakörének. Végül pedig vezetéstudományi értekezéseket olvashatunk, rövid büntetőjogi kitekintéssel.

Prof. Dr. Zsengellér József rektor beszédében kiemelte: „Ez a mostani megállapodás egy nagyon fontos mérföldkő azon az úton, melyre intézményünk megalapításával ráléptünk. A 20. század végén történt egyházi egyetemalapítás a posztkommunista Magyarországon azzal a nem titkolt szándékkal történt, hogy egy teljes mértékig szekularizált társadalom számára felmutassa a keresztyénség, esetünkben pedig kifejezetten a reformátusság, a protestantizmus szellemiségét és értékeit… Együttműködésünk, másrészt egyházunk számára, de a szélesebb társadalom számára is biztosítja olyan szakemberek képzését, akik intézményvezetői pozíciókba kerülve, az itt elsajátított etikus vezetői és pénzkezelői normák szerint dolgozva nem csak képviselhetik, de terjeszthetik is az egyetem és fenntartója, a Magyarországi Református Egyház, valamint az Állami Számvevőszék által megtestesített elvárásokat és szellemiséget.”

Az ÁJK Szemere Bertalan Kutatóközpontjának vezetője, Dr. habil. Homicskó Árpád Olivér nemzetközi és tudományos dékánhelyettes a kötet kapcsán arról szólt, hogy széleskörűen kívánták körbejárni egyrészt az egyetemi oktatásban, másrészt pedig a szociális intézmények vonatkozásában felhalmozott ismeretanyagot, bízva abban, hogy hasznos kiindulópont lehet a tovább gondolkodáshoz. Akár okiratok, szabályzatok megalkotásakor is olyan támpontokat adhat, amelyeket érdemes lehet figyelembe venni.

Az Állami Számvevőszékkel való együttműködés területei az alábbiak: - Kézikönyvek készítése, - Szakirányú továbbképzések programjainak előkészítése és oktatása, - Szakmai konferenciák szervezése. A keretek tehát adottak, maradandó tartalommal kell megtölteni…