Dr. Ferencz Orsolya űrkutató, űrkutatásért felelős miniszteri biztos volt a vendége a Károli Szabadegyetem márciusi rendezvényének. Az Űrkutatás – kik és miért? című előadás témája kapcsán laikusként talán úgy gondolhatjuk, az űrkutatás nem érint bennünket, azonban az előadás végén világos választ kaptunk arra nézve, hogy milyen aktuális kérdéseket feszeget a téma társadalmunk számára is, hiszen az űrkutatás civilizációnk fennmaradására is befolyással van.
A Károli Szabadegyetem közönsége mélyebben is megismerkedhetett az űrkutatás történetével, Ferencz Orsolya bemutatta, hogy a témával való elmélyült foglalkozás nem 21. századi jelenség, az emberiséget már régóta foglalkoztatta a kozmosz megismerése, a kozmikus hatások értelmezése. A történeti áttekintés során kitért a magyar űrkutatási tevékenység bemutatására is, kiemelve, hogy Farkas Bertalan személyében hetedik országként küldtünk embert az űrbe.
Az emberiség nagy kérdése volt már napjaink előtt is, hogy vajon van-e értelme foglalkozni a világűrrel, amikor az emberiségnek amúgy is rengeteg problémája van a Földön is. Mi lehet az űrkutatás társadalmi szerepe? A történelem során számos ellentét feszült a Föld és/vagy a világűr közötti feladatok priorizálását tekintve, azonban elmondhatjuk, hogy az űrtevékenység nélkül ma nem rendelkeznénk hírközléssel, távközléssel, meteorológiával, nem lehetne irányítani a légiforgalmat, valamint társadalmunk szegényebb lenne bizonyos katonai és orvosi alkalmazásokkal. Napjainkban több ezer műhold kering felettünk, nélkülük a civilizációnk összeomlana. A műholdak segítségével rendkívül sok adatot nyerhetünk a Föld állapotáról, a műholdas adatbázisok segítségével a katasztrófavédelem munkáját is segíthetjük, illetve a mezőgazdaság területén az öntözőrendszerek célirányos használatát érhetjük el.
Az űrbányászat, az űrerőforrás-kutatás mellett Ferencz Orsolya beszélt a Föld mágneses teréről, arról, hogy ez a mágneses tér milyen módon védi meg a Földet a napkitörésektől, napszelektől, ezért fontos tanulmányozni és kutatni az űridőjárást, hogy ezekre a veszélyekre fel lehessen készülni, hiszen a Föld körüli műholdakat a Föld mágneses tere nem képes kellő mértékben megvédeni. Visszakerülnénk a kőkorszakba, ha nem tudnánk felkészülni ezekre a hatásokra – hangsúlyozta a szakember. A Föld tehát olyan burok, amely önszabályozó rendszerként működik, a Földön lévő élet tartja életben, ezért beszélhetünk a földi élet kapcsán burokban született emberiségről.
Az előadás során természetesen a klímavédelem is szóba került, Ferencz Orsolya kifejtette, hogy a Föld történetében mindig is volt klímaváltozás, amely ennek értelmében nem visszafordítható és nem is lineáris jelenség. Az űrkutatás a klímavédelem elleni harcban is döntő tényező lehet: az űridőjárás megjóslása és a pusztító űrjelenségek kivédése elsődleges szempont itt is, illetve a földi technológiák fejlesztése szempontjából sem mellékes, hogy foglalkozunk-e a témával.
Az űrkutatás sikertörténetei mellett ugyanakkor azt látjuk, hogy a rengeteg elért eredmény mellett az emberiség ezzel egyidőben pusztítást is végez. Hol vannak tehát a határok? Ferencz Orsolya rámutat, hogy önmagában a technológia nem rossz, az emberiséget szolgáló eredmények vagy az emberiséget fenyegető pusztítások tekintetében mindig az emberi természet milyensége a döntő tényező. A szakember szerint, ha száműzzük a morális aspektust az űrkutatás területéről, akkor az emberiség zsákutcába jut. Kiemelte, hogy amíg az ember istennek gondolja magát, addig fejjel rohan a falnak: az emberiségnek nincs B terve, egy élhető bolygónk van, ez pedig a Föld.
Az előadás végén Dr. Ferencz Orsolya és az est házigazdája, Prof. Dr. Trócsányi László rektor beszélgetett a témáról, illetve a nézőközönség is választ kaphatott a bennük megfogalmazódott kérdésekre. A rendezvényről készült teljes képgaléria ide kattintva megtekinthető, a teljes rendezvény visszanézhető az egyetem YouTube-csatornáján.
