Egyház és Társadalom Kutatóintézet

A Magyarországi Református Egyház teremtésvédelmi csoportja, az Ökogyülekezeti Mozgalom 2010-ben alakult meg a skót EcoCongregation mintájára. Elsődleges feladata az egyház szakmai segítése ökológiai és környezetvédelmi kérdésekben. A szervezetet egy lelkészekből és környezetvédelmi szakértőkből álló önkéntes testület, az Ökogyülekezeti Tanács irányítja. Ökumenikus szemléletű, együttműködik más keresztény felekezetek ökológiai munkacsoportjával, társadalmi szervezetekkel, felsőoktatási intézményekkel és nyitott minden keresztyén közösség részvételére. Kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik, aktív tagja az Európai Keresztyén Környezetvédelmi Hálózatnak (ECEN).

A Mozgalom 2018 szeptemberétől a KRE Egyház és Társadalom Kutatóintézetében folytatja munkáját kezdetben Ökogyülekezeti Kutatóműhely, majd a névváltozást követően Teremtésvédelmi Műhely néven. A szervezet munkatársai: Dr. Kodácsy Tamás református lelkész (műhelyvezető), Szűcs Boglárka környezeti nevelő (referens) és Révai Mátyás humánökológus.

A kutatóműhely örömmel várja az egyház ökológiai felelősségvállalása iránt érdeklődő hallgatókat programjaira, előadásaira, kutatási programokba. A szervezetben lehetőség van szakmai gyakorlat elvégzésére, elsősorban kommunikáció szakos hallgatóknak önkéntes munka végzésére. Szakdolgozók és más érdeklődők számára is hozzáférhető és kölcsönözhető a teremtésvédelemmel kapcsolatos hazai és külföldi szakirodalom. Teológiai, gyakorlati környezetvédelmi, szemléletformálási, pedagógiai módszertani kérdésekben egyaránt szakmai támogatást nyújtanak, és szívesen bevonják a hallgatókat is. Rendezvények környezetterhelésének csökkentésében, optimális környezetmenedzsment kidolgozásában, fenntartható életmóddal kapcsolatos kérdésekben hátteret biztosítanak.

Programjaikról és az aktuális lehetőségekről a www.okogyulekezet.hu honlapon és Facebook oldalukon (Facebook/Okogyulekezet) tájékozódhattok.

A RefCOO – a Református Művelődésért Kutatóműhely munkatársai: Dr. Bársony Márton, Csöregi Csenge és Kanyó Ferenc. Bár ketten is dolgoznak önálló kutatásokon, a Műhely feladata elsősorban a rendezvényszervezés. Programjaik során igyekeznek olyan, egymástól távolinak tűnő világokat összekötni, mint a tudomány, a vallás, a magas- és a popkultúra, valamint a közélet világa. Minden rendezvényüknek legalább két arca kell, hogy legyen, de minél több van, annál jobb.

A RefCOO kiemelt rendezvénye a Marslakók sorozat, amelyben Vecsei H. Miklós kérdez külföldön jelentős tudományos karriert befutott magyar kutatókat. Az első Marslakókra március 20-án került sor az Átrium Színházban. Vendégük ez alkalommal Barabási Albert-László, világhírű hálózatkutató volt. A hallgatóknak ajánlják a KONFESZT című állandó rendezvénysorozatukat, amelynek a szervezését 2019-től a RefCOO vállalta fel. Félévenként két hétvégén egy-egy tömbösített KONFESZT alkalmat tartanak: februárban a mesterséges intelligenciáról esett szó, áprilisban pedig a magyar filmgyártás nemzetközi helyzetét és lehetőségeit járták körül. Minden témához neves szakértőket hívnak meg, alkalmaikat pedig úgy építik fel, hogy a hangsúly a hallgatók kérdésein legyen. Áprilisban vendégük volt Reisz Gábor (VAN, Rossz versek) és Ujj Mészáros Károly (Liza, a rókatündér, X – A rendszerből törölve).

A történelem iránt érdeklődő hallgatóknak ajánlják a Károli Históriás Vitaestek rendezvénysorozatot, amelynek „premierjére” a tréninghéten kerül sor. A program legfontosabb célja, hogy a magyar őstörténet és középkor vitatott kérdéseit járja körül. Céljuk, hogy egymás mellett, élő vitában szembesítsék egymással a közszájon forgó mítoszokat, a modern kutatási eredményeket és a népszerű különvéleményeket. A tréninghétre Szabados György történészt és Buzás Gergely régészt hívták meg, akik a székesfehérvári királysírokról ütköztetik álláspontjaikat.

Programjaikról a Facebook/RefCOO oldalon tájékozódhattok.

A Reformáció Öröksége Műhely tevékenységét két fő csomópont köré szervezi. Egyrészt a református múlttal és identitással kapcsolatos kutatásokat kezdeményeznek és koordinálnak. Támogatják a „Kulturális ellenállás Tiszáninnen a kommunizmus idején” című munkát, valamint a gályarabságot szenvedett prédikátorok emlékezetének új szempontú feldolgozását. A református önazonosság legtartósabb szimbóluma a gályarabság lassan 350 éves története, amely történeti hagyományunk része, és ma is alkalmas a regionális és lokális református közösségek, gyülekezetek identitásának, kulturális-egyházi énképének megerősítésére. A Nemzeti Emlékezet Bizottságával együttműködve nekifogtak a hetvenes-nyolcvanas években kibontakozott, többek között a népi-nemzeti ellenzékhez tartozó szereplők, illetve református egyháztagok Erdély-járásának kutatásához is. Azt vizsgálják, milyen tényezők vezettek oda, hogy a rendszerváltás korának egyik meghatározó témája lett a határontúli magyarság ügye. Arra is kíváncsiak, mely személyek, hálózatok játszottak meghatározó szerepet e „civil mozgalomban”.

Tevékenységük másik fő vonulata a református múltat feldolgozó, a köz- és felsőoktatásban egyaránt használható ismeretterjesztő tartalmak előállítása. Részt vállalnak a református egyház és 1919 kapcsolatát vizsgáló őszi HIT-konferencia szervezésében, és elindítottak egy „református wikipédia”, azaz internetes tudástár előkészítését is. Céljuk, hogy az érdeklődők szakértők által írt igényes, de könnyen fogyasztható szócikkeket olvashassanak az elmúlt 500 év minden fontos protestáns személyéről, eseményéről és fogalmáról. Végül, de nem utolsósorban egy „Reformátusok és Trianon” munkacímű rövid dokumentumfilm elkészítésén dolgoznak, amely a békediktátum századik évfordulójára időzítve mutatja majd be a magyar reformátusság szétszakításának és utódállami újjászervezésének folyamatát.

Terveik között szerepel a felsorolt témákba vágó kurzusok, ismeretterjesztő előadások tartása, és várják a célkitűzéseik iránt érdeklődő egyetemista önkéntesek jelentkezését is.

A Károli Gáspár Református Egyetem Egyház és Társadalom Kutatóintézetének Romológia Kutatóműhelye 2015 tavaszán került megalapításra. A kutatóműhelynek megalakulása óta két állandó munkatársa van: Hajnáczky Tamás és Landauer Attila.

Hajnáczky Tamás fontosabb kutatási területei a Kádár-korszak cigánypolitikája, illetve a Horthy-kor meghatározó, de eddig kevéssé kutatott cigány szervezete, a Magyar Cigányzenészek Országos Egyesülete. Az utóbbi években megjelent legfontosabb könyve a 2015-ös megjelenésű „Egyértelmű, hogy a cigányok nem tekinthetőek nemzetiségnek.” - Cigánypolitika dokumentumokban 1956–1989 című forráskiadvány, amely hazánk szocialista korszakának legfontosabb cigánysággal kapcsolatos dokumentumaiból nyújt egy szinte a teljességre törekvő, átfogó, bőséges válogatást. 2017-ben Hajnáczky Tamás nyerte a cigánykutatás legpatinásabb nemzetközi szervezete, a Gypsy Lore Society fiatal kutatóknak kiírt cikkpályázatát, s ezzel publikációs lehetőséget kapott a társaság Romani Studies című folyóiratában.

Landauer Attila jelenlegi főbb kutatási területei a Kárpát-medencei cigány népesség és a történelmi egyházak kapcsolatai, valamint a hazai cigány holokauszt. Legfontosabb, közelmúltbeli munkája a 2016 őszén megjelent, A Kárpát-medencei cigányság és a keresztyén egyházak kapcsolatának forrásai (1567–1953) című kiadvány. E könyv az 1567-es Debreceni Zsinattól közel négy évszázadot átfogva dolgozott fel három, a hazai cigánysághoz kapcsolódó, s egymástól történetileg nehezen elválasztható témát, a cigány népesség iránti egyházi felelősség és tudományos érdeklődés, valamint a cigányság iskoláztatásának történetét. Landauer Attila e könyvéért és a magyarországi cigány holokauszt feltárására irányuló kutatásaiért 2018 januárjában Raoul Wallenberg-díjban részesült.

Az intézet munkatársai elsősorban a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán és Pedagógiai Karán folytatnak oktatói tevékenységet, illetve rendszeres előadói az évente kétszer megrendezésre kerülő Károli Közösségi Napok (Tréninghét) programjainak is.