A Károli oktatási rektorhelyettese moderálta a Lengyel–Magyar Energia Fórum nyitópaneljét
2026. október 6-án a budapesti HUNGEXPO-n rendezték meg a Lengyel–Magyar Energia Fórum 2026-ot, amelynek nyitó szakmai panelbeszélgetését Prof. Dr. Szuchy Róbert, egyetemünk oktatási rektorhelyettese, az Állam- és Jogtudományi Kar energiajog-professzora moderálta.
A Lengyel–Magyar Gazdasági Kamara által a Lengyel Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökséggel (PAIH) és a Magyar Elektrotechnikai Egyesülettel (MEE) közösen, a budapesti Lengyel Nagykövetség fővédnökségével szervezett, angol nyelvű fórum a két ország kormányzati szereplőit, energetikai vállalatait és szakmai szervezeteit ültette egy asztalhoz. A rendezvény időszerűségét az adja, hogy az uniós energiapolitika több meghatározó kérdése – a villamosenergia-piaci reform végrehajtása, a megfizethető energiáról szóló cselekvési terv, a 2040-es klímacél, az ETS2 és a Szociális Klímaalap bevezetése – éppen most formálódik, miközben a közép-európai gazdaságokat továbbra is terheli a régiós energiaár-különbség. A fórumot Tarjányi Krisztina, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium helyettes államtitkára és Konrad Wojnarowski, a lengyel Energiaügyi Minisztérium államtitkár-helyettese vitaindító előadásai nyitották.
A Szuchy Róbert által vezetett első panel két témát járt körül: a regionális együttműködés és a közös érdekképviselet lehetőségeit az uniós energiapolitikában, valamint az energiaárak és a piacszabályozás hatását a vállalkozásokra és a háztartásokra. A beszélgetés résztvevői Agnieszka Ozga, a lengyel földgázszállítási rendszerirányító, a GAZ-SYSTEM S.A. energiaátalakítási igazgatója, Fritsch László, az MVM ONEnergy Zrt. vezérigazgató-helyettese és Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária Zrt. vezérigazgató-helyettese, az Eurelectric igazgatótanácsának tagja voltak.
A panel egyik fő tanulsága, hogy Lengyelország és Magyarország az uniós energetikai dossziék többségében hasonló érdekeket képvisel, az együttműködés fórumai – a V4, a Három Tenger Kezdeményezés, az ACER, az ENTSO-E és az ENTSOG regionális munkája – pedig rendelkezésre állnak; érdemi eredményt az hoz, ha ezekbe konkrét, előre egyeztetett álláspontok kerülnek. Az infrastruktúra önmagában nem elég: az észak–déli gázfolyosó lengyel–szlovák és szlovák–magyar szakasza megépült, a piaci áramlások azonban nem a tervezett irányt követik, így az elkövetkező évek feladata inkább a működtetés – tarifák, kapacitáslekötés, a közös érdekű projektek (PCI) új köre, a hidrogén- és biometán-készültség. Az árak oldalán a rászoruló fogyasztók célzott védelmét (ETS2, Szociális Klímaalap) kell összehangolni az ipar számára szükséges hosszú távú szerződéses eszközökkel (PPA, CfD) úgy, hogy a hálózati költségek ne oltsák ki a piaci jelzéseket.
A Kamara a fórum tanulságait a résztvevő vállalatokkal közösen rövid összefoglalóban rögzíti, amelynek bevezető gondolatait a panel moderátora jegyzi; a dokumentum a két ország intézményei és vállalatai közötti további együttműködés – közös válaszok az uniós konzultációkra, projektszintű egyeztetés a határkeresztező, hidrogén- és biometánprojektekben – kiindulópontja lesz.
A felkérés egyetemünk energiajogi műhelyének elismerése is: az Állam- és Jogtudományi Karon Szuchy Róbert szakfelelősségével működik az Energetikai és természeti erőforrások szakjogász szakirányú továbbképzés.
A Lengyel–Magyar Energia Fórum 2026 nyitópaneljének résztvevői a HUNGEXPO-n (2026. október 6.)
