Sosem értettem a sátorozás vonzerejét. Fázni éjjel, kemény talajon aludni, reggel pedig összegyűrődve kibújni a hálózsákból – számomra ez inkább megpróbáltatás, mint kikapcsolódás. De ami még ennél is rosszabb: a magamrautaltság érzése. Annak az érzése, hogy a semmi közepén vagyok, teljesen egyedül. Rémisztő maga a gondolat is. S úgy gondolom ezzel nem csak én vagyok így egyedül.
A Károli Közösségi Napok (október 27-30.) keretében a Károli Game Studies műhely kerekasztal-beszélgetései Patkós Gábor szervezésében, a KIDA támogatásával valósultak meg. A három egymásra épülő beszélgetés közel háromszáz hallgatót vonzott, akik élénken kérdeztek látványos igény mutatkozott a videójátékokról folyó nyílt, felelős, tudományos igényű párbeszédre. Az interdiszciplináris területet a bölcsészet, a pszichológia, a jog, a kommunikáció és a sport felől közelítették meg a meghívott előadók.
A „Problémás videójáték-használat” című beszélgetésen Kéringer Szabolcs vezetésével gyorsan kirajzolódott a szakértők közötti közös alapvetés: nem a játék a probléma, hanem a problémás használat hátterében meghúzódó okok. Tóth Dániel pszichológus a rizikóhelyzetek korai felismerésére és a családi mintázatok szerepére hívta fel a figyelmet, míg Horváth Péter kommunikációs szakember kiemelte, hogy a videójáték-használat a gyermeknevelésben óriási kihívást jelent. Ugyanakkor kézzelfogható ötleteket adott, hogyan segítsük a szülőket a játékvilág „lefordításában”. Csilléry András média-értés oktató a jogi-szabályozási kereteket helyezte kontextusba, kiemelve az NMHH edukációs és prevenciós küldetését. A konklúzió szerint a családban, az iskolában és az egyetemen is érdemes nyíltan beszélni a problémás videójáték-használatról, és protokollokkal segíteni a megelőzést.
Az e-sport jelenségéről szóló beszélgetésben Szabella Olivér kutató e-sport szakmai igazgató tartott vitaindító előadást: „Miért jó nekünk az e-sport.” Sárfalvi Péter, Egyetemünk sportigazgatója elismerte az e-sportolók teljesítményét, ugyanakkor következetesen érvelt a hagyományos sportok pótolhatatlan szerepe mellett. Wéber Gábor televíziós szakkommentátor, mint régimotoros e-sportoló és autósportoló a két terület közötti átjárhatóságot és a professzionális szemlélet fontosságát emelte ki. A beszélgetők egyetértettek abban, hogy külön kell kezelni a rekreációs játékot és a profi játékot – ahogy a sportban is –, és hogy a szcéna nem csak a játékosokról szól: edzői, elemzői, szervezői, marketinges és pszichológusi pályák egész sora nyílhat meg az e-sportok iránt érdeklődők előtt.
A „Videójátékok az egyetemen” panelben Ulicza Tamás moderátor kérdései nyomán a téma felsőoktatási beágyazottsága került a fókuszba. Bogárdi Szabó István hitéleti rektorhelyettes Platón gondolatainak kiemelésével kezdte a beszélgetést: a játékról való gondolkodás régi hagyományokkal rendelkezik. Furkó Péter tudományos és innovációs rektorhelyettes a minőségbiztosított, lépésről lépésre építkező, ugyanakkor innovatív, úttörő megközelítést hangsúlyozta. Rab Árpád digitális kultúra szakértő a játékok kompetenciafejlesztő erejét és munkaerőpiaci hozadékát tette kézzelfoghatóvá. Az etikai kérdések központi szerepet kaptak a beszélgetés során és biztató végkövetkeztetéshez vezettek: a terület tudományos igényű vizsgálata fontos társadalmi feladat és semmilyen keresztyén értékkel nem áll ellentmondásban.
A nagy érdeklődéssel kísért beszélgetés-sorozat konklúziói alapján a szervezők mindenképpen tervezik a téma további feldolgozását és újabb programokat szerveznek Egyetemünkön a közeljövőben.
Február 22-én párhuzamosan zajlott a 35. Magyar Evezős Ergométeres „Nyílt” Országos Bajnokság és az Evezős Ergométer MEFOB a sukorói Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémián.
2024 szeptemberétől a Passaui Egyetemmel közös 4 féléves német magánjogi specializáció indul az Állam- és Jogtudományi Karon. A Passaui Egyetemmel történő együttműködés célja, hogy a magyar joghallgatóknak olyan képzés álljon rendelkezésére egyetemünkön, amelynek keretében első sorban német oktatóktól, német nyelven, német magánjogi (polgári jogi) elméleti és gyakorlati ismeretekre tehetnek szert blokkosított előadások és szemináriumok formájában (péntek és szombati napokon összesen 6 hétvége/szemeszter). A tantárgy azt a célt is szolgálja, hogy a német és magyar vállalatok, illetőleg ügyvédi irodák, bíróságok, közjegyzők jól képzett, a német magánjogot ismerő jogászokat találjanak együttműködő partnerként vagy munkavállalóként. Az oktatók az elméleti ismeretek mellett hangsúlyt fektetnek a német felsőbíróságok ítélkezési gyakorlatának megismertetésére is annak érdekében, hogy a munkaerőpiacon ténylegesen szükséges tudással vértezzék fel a képzésben részt vevő hallgatókat.
 |
Copyright © 2025 Károli Gáspár Református Egyetem. Minden jog fenntartva.