„Anya, gyere! Egyedül nem megy!” – mondja sokszor a kabátját begombolni vagy a cipőfűzőjét bekötni próbáló kisgyerek. „Drágám, segíts megtalálni a zoknimat, egyedül nem megy!” – hallatszik gyakran a hálószobából az elveszett férj kiáltása.
„Egyedül nem megy” – gondolhatták az első pünkösd előtt a tanítványok is, miután Jézus, a támaszuk, a biztos pontjuk, a Mesterük eltávozott. Hátrahagyta őket egy olyan küldetéssel, amelyhez teljesen alkalmatlannak érezhették magukat.
Tudom, hogy egyedül nem megy. De nem is kell egyedül mennie – ezt üzeni nekünk a pünkösdi történet. „Nem hagylak titeket árván…” (Jn 14,18a) ígéri a tanítványoknak Jézus, s egy pár verssel később megígéri nekik a Pártfogónak, a Szentléleknek az elküldését.
Ez az ígéret teljesedett be pünkösdkor, amikor megérkezett a Vigasztaló, a Pártfogó, akit az Atya küldött, hogy segítsen, hogy erőt adjon ott, ahol mi gyengék vagyunk. Erőt ahhoz a küldetéshez, amit ránk bízott – hogy tanúi lehessünk a földnek minden egyes pontján.
Pünkösd azt üzeni: tudom, hogy egyedül nem megy, és nem is kell egyedül mennie. Hiszen az első pünkösd egyben az egyháznak a születését is jelképezi. S hogy miért van szükség egyházra? Mert a keresztyénség nem egy magányos harcos műfaj. Az egyház nem szólóprodukció. A gyülekezet, a közösség, amelyhez tartozom az a hely, ahol kézzelfoghatóan megélhetem, hogy nem vagyok egyedül. Hely, ahol együtt haladunk egy közös cél felé, és ha elfáradok, ha elbizonytalanodom, van, aki felemeljen, van, aki mellém álljon.
A keresztyén hit közösségben válik teljessé. Ott ismerhető meg igazán az ajándék volta – mert valójában ajándék. Egy olyan világban, ahol minden az egyénről szól, ahol sokan magányosak, ahol sokaknak „nincs embere”, mi kimondhatjuk: nekünk van Pártfogónk. Nekünk van közösségünk. És ezt a közösséget maga Isten hívta életre. Ez történik pünkösdkor. Ezt hozza el a Szentlélek. És ez történhet most is: bennünk, közöttünk, általunk.
Ha ma úgy érzed, hogy „egyedül nem megy”, jó hír, hogy nem is kell egyedül mennie. A Szentlélek ma is munkálkodik. Isten ma is közösséget formál. És téged is hív, hogy ne egyedül próbáld, hanem Ővele, és a többiekkel együtt.
Írta: Erbach Viola egyetemi lelkész
