Március 15-i nemzeti ünnepünk alkalmából nagyszabású alkotmánytörténeti konferenciát rendeztek egyetemünkön Kossuth és Széchenyi szövetsége címmel Cservák Csaba alkotmányjogász, egyetemünk Alkotmányjogi és Egyházjogi Tanszékének vezetője és Lajos Edina alapjogvédelmi szakjogász szervezésében.
Az eseményt Trócsányi László rektor, a Magyar Jogász Egylet elnöke nyitotta meg, Domokos Andrea, az Állam- és Jogtudományi Kar dékánhelyettese köszöntötte a megjelenteket.
Ezután Tarnai Kiss László, a Dankó Rádió alapító főszerkesztője és Lajos Edina – mint Aranykoszorús magyarnóta-énekes – zenei betéttel tette emlékezetessé a nemzeti ünnepet.
Hermann Róbert Széchenyi-díjas történész, egyetemünk Történettudományi Intézetének professzora Széchenyi István 1848-as forradalomban betöltött szerepéről tartott előadást.
Hamza Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja átfogó referátumában rámutatott arra, hogy az eseményen egyben az MTA alapításának 200. évfordulóját is ünnepelték.
Mezey Barna, az ELTE korábbi rektora a Széchenyi és Kossuth viszonya tekintetében legendás „Kelet Népe"-vitát ismertette.
Stipta István jogtörténész, egyetemünk Jogtörténeti Tanszékének professzora Kossuth önkormányzati reformelképzeléseit vázolta fel.
Horváth Attila alkotmánybíró Széchenyi alkotmányfelfogásáról tanított érdekességeket.
Simon János politológus, egyetemi tanár Kossuth gondolatainak aktualitásáról tartott előadást.
Az eseményt az előadások mellett Széchenyi- és Kossuth-leszármazottak felszólalása gazdagította: Kossuth-Simon Kata Kossuth Lajos beszédéből olvasott fel egy részletet, Széchenyi István alapjogvédelmi szakjogász pedig az 1848-as sajtószabadságról beszélt.
Cservák Csaba tanszékvezető a zárszóban úgy összegezte a színvonalas konferencia tapasztalatait, hogy nem lehet csak Kossuth vagy kizárólag Széchenyi örökségét ápolni. A két nagy államférfi eszközeik terén nagyon különbözött, de alapcéljaik vonatkozásában egyetérttettek, együttes fellépésükre volt szükség a történelmi fordulóponthoz.
Forrás: magyarhirlap.hu
