Réfi Attila történész vezetésével huszártörténeti kutatócsoport szerveződik a Károli Gáspár Református Egyetemen. Ennek okán készített interjút a Magyar Nemzet újságírója Dr. Réfi Attilval, a KRE Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársával.
A KRE BTK Szabadbölcsészet Tanszék és a Belgrádi Egyetem Filozófia és Társadalomtudományi Intézete műhelykonferenciát tartott február 3-4-én Zoomon keresztül, melyet a Hitvalló Szent Maximosz Capita de caritate című művének szentelt. A konferencia fővédnöke Ft. Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyházi Zsinatának lelkészi elnöke volt, aki köszöntőbeszédet is tartott a résztvevőknek.
A kétnapos konferencia immár a harmadik azon rendezvénysorozatban, melyet a két egyetem a nagy bizánci teológus örökségének szentel. Jelen konferencia fókuszpontjában a Hitvalló Maximosz egyik legmélyebb és legnagyobb hatású műve – Fejezetek a szeretetről - állt.
A Hitvalló Szent Maximosz Műhelykonferencia részét képezi a KRE BTK Szabadbölcsészet Tanszék és a Belgrádi Egyetem Filozófia és Társadalomtudományi Intézete hosszútávú együttműködési stratégiájának.
A Károli Közösségi Napok (október 27-30.) keretében a Károli Game Studies műhely kerekasztal-beszélgetései Patkós Gábor szervezésében, a KIDA támogatásával valósultak meg. A három egymásra épülő beszélgetés közel háromszáz hallgatót vonzott, akik élénken kérdeztek látványos igény mutatkozott a videójátékokról folyó nyílt, felelős, tudományos igényű párbeszédre. Az interdiszciplináris területet a bölcsészet, a pszichológia, a jog, a kommunikáció és a sport felől közelítették meg a meghívott előadók.
A „Problémás videójáték-használat” című beszélgetésen Kéringer Szabolcs vezetésével gyorsan kirajzolódott a szakértők közötti közös alapvetés: nem a játék a probléma, hanem a problémás használat hátterében meghúzódó okok. Tóth Dániel pszichológus a rizikóhelyzetek korai felismerésére és a családi mintázatok szerepére hívta fel a figyelmet, míg Horváth Péter kommunikációs szakember kiemelte, hogy a videójáték-használat a gyermeknevelésben óriási kihívást jelent. Ugyanakkor kézzelfogható ötleteket adott, hogyan segítsük a szülőket a játékvilág „lefordításában”. Csilléry András média-értés oktató a jogi-szabályozási kereteket helyezte kontextusba, kiemelve az NMHH edukációs és prevenciós küldetését. A konklúzió szerint a családban, az iskolában és az egyetemen is érdemes nyíltan beszélni a problémás videójáték-használatról, és protokollokkal segíteni a megelőzést.
Az e-sport jelenségéről szóló beszélgetésben Szabella Olivér kutató e-sport szakmai igazgató tartott vitaindító előadást: „Miért jó nekünk az e-sport.” Sárfalvi Péter, Egyetemünk sportigazgatója elismerte az e-sportolók teljesítményét, ugyanakkor következetesen érvelt a hagyományos sportok pótolhatatlan szerepe mellett. Wéber Gábor televíziós szakkommentátor, mint régimotoros e-sportoló és autósportoló a két terület közötti átjárhatóságot és a professzionális szemlélet fontosságát emelte ki. A beszélgetők egyetértettek abban, hogy külön kell kezelni a rekreációs játékot és a profi játékot – ahogy a sportban is –, és hogy a szcéna nem csak a játékosokról szól: edzői, elemzői, szervezői, marketinges és pszichológusi pályák egész sora nyílhat meg az e-sportok iránt érdeklődők előtt.
A „Videójátékok az egyetemen” panelben Ulicza Tamás moderátor kérdései nyomán a téma felsőoktatási beágyazottsága került a fókuszba. Bogárdi Szabó István hitéleti rektorhelyettes Platón gondolatainak kiemelésével kezdte a beszélgetést: a játékról való gondolkodás régi hagyományokkal rendelkezik. Furkó Péter tudományos és innovációs rektorhelyettes a minőségbiztosított, lépésről lépésre építkező, ugyanakkor innovatív, úttörő megközelítést hangsúlyozta. Rab Árpád digitális kultúra szakértő a játékok kompetenciafejlesztő erejét és munkaerőpiaci hozadékát tette kézzelfoghatóvá. Az etikai kérdések központi szerepet kaptak a beszélgetés során és biztató végkövetkeztetéshez vezettek: a terület tudományos igényű vizsgálata fontos társadalmi feladat és semmilyen keresztyén értékkel nem áll ellentmondásban.
A nagy érdeklődéssel kísért beszélgetés-sorozat konklúziói alapján a szervezők mindenképpen tervezik a téma további feldolgozását és újabb programokat szerveznek Egyetemünkön a közeljövőben.
November 25-én „Integritás és az egyházi intézmények felelőssége – Jog, erkölcs, vallás” címmel rendezett konferenciát karunk a zsinati Díszteremben, Dr. habil. Birher Nándor tanszékvezető (Jogelméleti, Jogtörténeti és Egyházjogi Tanszék) és Dr. habil. Homicskó Árpád Olivér nemzetközi és tudományos dékánhelyettes vezetésével.
Ez alkalommal került sor Az egyházi intézmények működtetésének etikai alapjai című kötet bemutatására, amely jeles szerzők tanulmányainak a gyűjteménye. A kötet célja, hogy körülírja az egyházi fenntartású intézmények sajátos elkötelezettségét annak érdekében, hogy az ott végzett munka a társadalom számára a lehető legnagyobb értéket állítsa elő.
A konferenciát Prof. Dr. Miskolczi-Bodnár Péter dékán nyitotta meg. Örömét fejezte ki, hogy egyházunk zsinati központjának Dísztermében üdvözölhetjük az Állami Számvevőszék elnökét, s reményteljesen szólt arról a megállapodásról, amit egyetemünk az Állami Számvevőszékkel kötött. Elmondta, hogy Állam- és Jogtudományi Karunk nagy hangsúlyt helyez a tudományos kutatásokra, ezért is fontos, hogy e megállapodás keretében, a Bonhoeffer Műhely irányításával egy olyan területet vehetünk górcső alá, amivel – legjobb szándékunk szerint – egyházi intézményeink munkáját segítjük.
Ezt követően írt alá a megállapodást Prof. Dr. Zsengellér József rektor, valamint Dr. Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke. Az ÁJK Szemere Bertalan Kutatóközpontjának keretében működő Bonhoeffer Műhely kiemelten fontosnak tartja, hogy az oktatók és hallgatók tudományosan megismerjék és meggyőződéssel képviseljék azokat a jogi, erkölcsi és vallási alapelveket, amelyeken kultúránk nyugszik és amelyek a jövőnket is jelentik. A megállapodás célja, hogy segítse a Bonhoeffer Műhelyt ezen törekvésének a megvalósításában – hangsúlyozta Birher Nándor, aki tevékenyen részt vett a megállapodás aláírásának előkészítésében. A kötet olyan kérdésekre keresi a választ, mint: Hogyan tud az állam és az egyház együttműködni? Hogyan tud az állam és az egyház egymással „elszámolni”? Mennyiben lehet „több” egy egyházi fenntartású intézmény? Miben állhat az intézményben megjelenő vallási identitás? Melyek azok a normák, amelyek a közösség magatartását szabályozzák? A kötet tartalma négy nagyobb témakörbe osztható: az első a Jog, erkölcs és vallás területe, a második az egyházi intézmények működéséhez kapcsolódó történelmi tapasztalatokat és azok hatásait veszi számba. Ezeket követik a gyakorlati szempontok, különös figyelmet szentelve az integritás témakörének. Végül pedig vezetéstudományi értekezéseket olvashatunk, rövid büntetőjogi kitekintéssel.
Prof. Dr. Zsengellér József rektor beszédében kiemelte: „Ez a mostani megállapodás egy nagyon fontos mérföldkő azon az úton, melyre intézményünk megalapításával ráléptünk. A 20. század végén történt egyházi egyetemalapítás a posztkommunista Magyarországon azzal a nem titkolt szándékkal történt, hogy egy teljes mértékig szekularizált társadalom számára felmutassa a keresztyénség, esetünkben pedig kifejezetten a reformátusság, a protestantizmus szellemiségét és értékeit… Együttműködésünk, másrészt egyházunk számára, de a szélesebb társadalom számára is biztosítja olyan szakemberek képzését, akik intézményvezetői pozíciókba kerülve, az itt elsajátított etikus vezetői és pénzkezelői normák szerint dolgozva nem csak képviselhetik, de terjeszthetik is az egyetem és fenntartója, a Magyarországi Református Egyház, valamint az Állami Számvevőszék által megtestesített elvárásokat és szellemiséget.”
Az ÁJK Szemere Bertalan Kutatóközpontjának vezetője, Dr. habil. Homicskó Árpád Olivér nemzetközi és tudományos dékánhelyettes a kötet kapcsán arról szólt, hogy széleskörűen kívánták körbejárni egyrészt az egyetemi oktatásban, másrészt pedig a szociális intézmények vonatkozásában felhalmozott ismeretanyagot, bízva abban, hogy hasznos kiindulópont lehet a tovább gondolkodáshoz. Akár okiratok, szabályzatok megalkotásakor is olyan támpontokat adhat, amelyeket érdemes lehet figyelembe venni.
Az Állami Számvevőszékkel való együttműködés területei az alábbiak: - Kézikönyvek készítése, - Szakirányú továbbképzések programjainak előkészítése és oktatása, - Szakmai konferenciák szervezése. A keretek tehát adottak, maradandó tartalommal kell megtölteni…
Bölcsésznek lenni nem könnyű a XXI. századi Magyarországon, azonban károlis bölcsészként sikeres utat járhatunk be – derül ki a BTK Karrier Iroda 2015-ös Diplomás Pályakövető Rendszer vizsgálatából. A megkérdezettek 57%-a a diplomaszerzés után elhelyezkedett a munkaerőpiacon. Azok közül a hallgatók közül, akik elhelyezkedtek, a válaszadók 37%-a tanult tovább a Károlin vagy bármely más egyetemen, míg az elhelyezkedett embereknek a 65%-a a kérdezés időpontjában nem rendelkezett semmilyen hallgatói státusszal. Ezzel szemben, akik nem dolgoznak, vagyis nem léptek ki a munkaerőpiacra, azoknak a végzett hallgatóinknak a 85%-a továbbtanult.
Fontos kiemelni továbbá, hogy a sikeresen elhelyezkedett diplomásaink döntően az állami vagy az ahhoz kötődő munkaerő-piaci területen helyezkednek el, s csak kevesebb mint 40%-uk dolgozik a versenyszférában. Érdekesség, hogy az elhelyezkedés területe erősen összefügg a korábbi munkatapasztalat és a szakmai gyakorlaton szerzett munkatapasztalat szakterületével. A kutatásból az is kiderül, hogy a munkatapasztalatok alapján a diákjaink 80%-a ismét a Károlit választaná és a megkérdezettek közel 80%-a magasabb (30%), vagy hasonló (48,2%) színvonalúnak tartja egyetemünk képzéseit összevetve más intézmények képzéseivel. A sikeresen elhelyezkedett diákok 92%-a ajánlaná másoknak is a Károlit.
Láthatjuk, hogy a Károli BTK-s tudás hatékonyan járul hozzá hallgatóink sikeréhez. A kutatás alapján szépen körvonalazódik, hogy a diákoknak sikeresen, gyorsan, szakmailag elfogadható színvonalú munkahelyen sikerült elhelyezkedniük.
 |
Copyright © 2025 Károli Gáspár Református Egyetem. Minden jog fenntartva.