A Föld Napja alkalmából

Közel ötven évvel ezelőtt, 1970. április 22-én egy amerikai egyetemista, Denis Hayes (1944–) létrehozott egy mozgalmat, amelynek legfőbb célja jelen korunkban is érvényes, aktuális: a Föld megóvása, védelme. Az akkori hallgató később az alternatív energiaforrások nemzetközileg elismert kutatója és szakértője lett, mozgalma pedig az egész világra kiterjedt. Ez nem véletlen, hiszen már az 1970-es elinduláskor több mint 25 millió amerikai állampolgár csatlakozott ehhez a mozgalomhoz, mely több mint ezer szervezetet mozgósított és amelynek eredményeképp a mozgalom kezdetének időpontja április 22. lett a Föld Napja. Azóta április 22-én minden évben különféle tiltakozó akciók, ismeretterjesztő programok, előadások és egyéb megmozdulások hívják fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára. Hazánkban a Föld Napját 1990 óta ünnepeljük.

A keresztyén hívők számára a környezet megóvása a teremtett világ védelmét jelenti – azt a feladatot, amit Isten bízott az emberiségre a teremtéskor: „Fogta tehát az Úristen az embert, és elhelyezte az Éden kertjében, hogy művelje és őrizze azt.” (1Mózes 2, 15).

Egyetemünk egykori professzora, Dr. Bolyki János (1931-2011) 1999-ben írt könyvet Teremtésvédelem címmel, melyhez Kálvin János gondolatait is alapul vette. A reformátor Kálvin így vall arról a teremtett világról, melynek megőrzését és védelmét nélkülözhetetlen feladatnak tartotta: „Eközben ne restelkedjünk a világnak ezen a csodálatos színterén istenfélő módon gyönyörködni Isten nyilvánvaló és látható dolgaiban. Másutt már említettük, hogy hitünknek, ha nem is a legfontosabb, de a természet rendje szerint a legelső bizonyítéka ez: bármerre tekintsünk, azt látjuk, hogy minden Isten műve, nekünk pedig kegyes indulattal kell vizsgálnunk isteni rendeltetésüket” – Institutio 1.14.20. Több református gyülekezet is csatlakozott az ún. Ökoegyházi Mozgalomhoz, amely helyi szinten mozgósítja a gyülekezeti tagokat a teremtett világ megőrzésére.

De mi is a teremtésvédelem lényege? Miért lehet fontos és mi lehet az oka annak, hogy ez nem mindenkinek egyértelmű? A teremtésvédelem mindenekelőtt - a környezetvédelemmel együtt - hitvallás és érték. Megvalljuk azt, hogy Isten csodálatos alkotásai vagyunk, akiket egy természeti valóságba teremtett bele, teremtői munkájának csúcsaként. Megvalljuk továbbá, hogy az emberi létezés három, egymással szorosan összefüggő kapcsolaton, az Istennel, a felebaráttal és a földdel való kapcsolaton alapszik. A „műveld és őrizd” parancs nem azt jelenti, hogy önkényesen kizsákmányoljuk a körülöttünk lévő világot, hanem gondoskodunk arról, hogy nemzedékről nemzedékre megóvjuk a Földet annak szennyezésétől és pusztulásától.

Mivel értékről beszélünk, ezért ahogy minden értéket, úgy környezetünk védelmét is akkor tudjuk megbecsülni, a saját értékrendünk részévé tenni, ha azonosulni tudunk vele. Ez az azonosulás önkéntesen mehet csak végbe, nem pedig parancsszóra. Mikor kitekintünk a körülöttünk lévő világra, sokszor tapasztalhatjuk azt, hogy sokan sajnos nem azonosulnak a környezetvédelem fontosságával, értékével. Mindannyian hallottunk már a környezetvédelemről és a legtöbben igent mondanának arra a kérdésre, hogy a jelen és a jövő szempontjából fontos-e, hogy megóvjuk a környezetünket. Mégsem tapasztaljuk sajnos, hogy társadalmunkban kiemelkedő érték lenne a körülöttünk lévő világ védelme. Üdvös dolog, hogy pl. a szelektív hulladékgyűjtés megjelent, ennek eredményessége és az ezzel való azonosulás azonban még várat magára. Megfigyelhető, hogy a környezet pusztulása, valamint bizonyos, az utóbbi időben egyre erősödő fogyasztói szokások szorosan összefüggnek egymással. A pazarló erőforrás-használat, az eltúlzott fogyasztás bolygónk vízkészleteit – és ezzel az emberiség jövőjét – fenyegetik.

A „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” jelmondat alapján igenis rengeteget tehetünk természeti környezetünkért. Ezen kívül a gondolkodásmódunk nagy eséllyel a körülöttünk élőkre is hatást gyakorol majd. Egy jó példa sok követőre találhat – ne gondoljuk tehát, hogy csupán „egy jelentéktelen kis csepp vagyunk a tengerben.”

Értékrendszerünk helyrebillentésére van szükség: nagyobb fontosságot kell tulajdonítanunk az egészséges életmódnak, a természet védelmének, a családunkkal és barátainkkal töltött időnek. Egyéni szinten anyagi fogyasztásunk csökkentésével, illetve tudatos fogyasztással (akár pl. bizonyos csomagolóanyagok kerülésével vagy az árammal, vízzel való takarékoskodással) sokat tehetünk környezetünk védelméért.

Íme néhány ötlet:
– Amennyiben erre a lehetőségek adottak, szelektív hulladékgyűjtés.
– Helyi lehetőségek feltérképezése, hogy mi módon lehet hozzájutni szelektív gyűjtőedényekhez, illetve zsákokhoz (néhol ezek ingyenesen igényelhetők a helyi hulladékgyűjtő cégtől).
– Környezetbarát termékek, anyagok vásárlása.
– Alumínium, illetve műanyag csomagolóanyagok kerülése.
– Elektronikai eszközök megjavíttatása, használhatatlanság esetén gyűjtőponton való leadás.
– Környező erdő, utca, városrész szeméttől való megtisztítása.
– Idényzöldségek és gyümölcsök fogyasztása.
– Hazai termékek vásárlása, lehetőség szerint közvetlen kapcsolat keresése a helyi termelőkkel.
– Faültetés.
– Tárgyak helyett élmények ajándékozása szeretteinknek.

Végezetül néhány érdekes adat:
– A papírgyártásban 1 tonna papírhulladék kb. 6 húsz méter magas fa anyagával egyenértékű.
– 1 köbméter műanyaghulladék újrahasznosítása kb. 1 200 MJ energia-megtakarítást jelent, a hagyományos nyersanyagforrásokból táplálkozó termékgyártással összehasonlítva.
– 1 tonna üveghulladék visszaforgatása közel 14 000 MJ energia-megtakarítást eredményez.
– A szelektív hulladék elszállítása lényegesen olcsóbb, mint a kommunális hulladéké: Területenként változó, de általánosságban 1 m3 kommunális hulladék kb. 6500 Ft, míg 1 m3 szelektív hulladék elszállítása 3500 Ft. Van olyan szolgáltató, aki a szelektív hulladékot majdnem ingyen viszi el.
– Egy 4-5000 fős rendezvényen átlagosan 30-35 m3 hulladék gyűlik össze.