A Kisebbségvédelem (HU ISSN 2676 – 8992) a Károli Gáspár Református Egyetem tudományos folyóirata, mely Európa őshonos nemzeti közösségeinek aktuális helyzetével, valamint a kisebbségvédelem egyéb releváns területeivel kapcsolatos tanulmányokat hivatott közölni. A folyóirat elsősorban a témával kapcsolatos jogi elemzésekre fókuszál, de az interdiszciplinaritásra törekedve bátorítjuk különösen a politikatudomány, szociológia, történettudomány és egyéb humán tudományok kutatóit, hogy tematikalag ide illő írásaikat nyújtsák be a Szerkesztőséghez, mely az egész év folyamán nyitva áll a szerzők előtt. Célunk, hogy a hagyományos európai nemzeti közösségekre vonatkozó tudományos gondolkodást, valamint a témával foglalkozó kutatók közti eszmecserét elősegítsük.
A folyóirata a dupla anonim lektorálás (double-blind peer review) folyamatát alkalmazza, és évente legalább két számmal jelentkezik magyar, illetve angol nyelven nyomtatott és online formában (www.kre.hu).
A kiadáshoz hozzájáruló valamennyi érintett félnek (szerző, folyóirat szerkesztői, lektor, kiadó) egyaránt el kell fogadnia az elvárt erkölcsi magatartásra vonatkozó szabványokat. Jelen erkölcsi nyilatkozat a COPE (Publikációs Etikai Bizottság, http://publicationethics.org/about) Folyóirat-szerkesztők helyes gyakorlatára vonatkozó irányelvek (Best Practice Guidelines for Journal Editors) című útmutatón alapul.[1]
A lektorálás eredményéről a Szerkesztőség a szerzőt elektronikus úton értesíti. A lektorok az alábbi szempontok alapján értékelik a beérkezett tanulmányt:
- eredetiség,
- nyelvhelyesség,
- érthetőség,tudományos írások alapvető szerkezeti elemeinek (absztrakt /bevezető / módszertan / eredmények és tárgyalás / következtetések / hivatkozások) való megfelelés,
- módszertan,
- szerző gondolatainak logikai megfelelősége,
- a tanulmányban bemutatott adatok és érvek megfelelősége,
- a szerző az elemzés eredményeit és következtetéseit kellő részleteséggel, megfelelő módon mutatja-e be,
- formai követelményeknek való megfelelés.
A lektori vélemény alapján az írásmű további szerzői módosítás nélkül, kisebb módosításokat követően, vagy lényeges átdolgozást követően kerülhet megjelentetésre. Lényeges átdolgozás esetén a Szerkesztőség kéri a javított szöveg mielőbbi megküldését.
1§ A szabályzat célja, hatálya. A Szerkesztőség kötelezettségei
- A szabályzat célja, hogy meghatározza a Kisebbségvédelem folyóirat (továbbiakban: Folyóirat) által a nemzetközi tudományos közélet alapelveit is gyakorlatba ültető publikációs etikai szabályok rendszerét
- A szabályzat személyi hatálya kiterjed a szerzőkre, lektorokra, a kiadói munkálatokban közreműködőkre, a Szerkesztőségre és a Szerkesztőbizottságra
- A Folyóirathoz kapcsolódó szerzői sablon rendelkezéseit a jelen szabályzatban foglaltakkal együtt kell alkalmazni.
- A Folyóirat által megfogalmazott erkölcsi szabályokat a kiadáshoz hozzájáruló valamennyi érintett félnek el kell fogadnia, tevékenysége során a Szabályzatban meghatározottak szerint kell eljárnia
- A szerző a kéziratának a Szerkesztőség részére történő leadásával magára nézve kötelezően alkalmazandónak ismeri el a Szabályzat előírásait
- A kiadó részéről a kiadási folyamat megkezdését a jelen Szabályzat elfogadásának kell tekinteni
- A Szerkesztőség jogosult plágiumszűrőt alkalmazni az egyes plágiumgyanús tartalmak kiiktatása érdeké A plágiumszűrő rendszer esetleges hiányosságaiért a Szerkesztőség a felelősséget nem vállalja.
- A Szerkesztőség jogosult formai, alapvető tartalmi hiányosságok vagy a folyóirat profiljába való nem illeszkedés miatt még a lektorálási folyamat megkezdése előtt elutasítani a beérkezett tanulmány
- Publikálásra vonatkozó döntések
A folyóirat Szerkesztősége – a felkért lektorok véleményei alapján – dönt arról, hogy a beérkezett tanulmányok közül melyek kerülnek közlésre a lapban. A lektorok a Szerkesztőbizottság tagjai közül is kikerülhetnek. Amennyiben a két lektor véleménye alapvetően eltér egymástól, akkor a Szerkesztőség egy harmadik lektort kérhet fel a tanulmány értékelésére. A Szerkesztőség szükség esetén kollektíve felkérheti a Szerkesztőbizottságot, hogy döntsenek egy adott tanulmány megjelentetéséről. A Szerkesztőséget irányíthatják az általa korábban megszabott irányelvek, valamint korlátozhatják az éppen hatályban lévő, a rágalmazásra-, a szerzői jogok megsértésére-, valamint a plagizálásra vonatkozó jogszabályok.
- Esélyegyenlőség
A Szerkesztőség mindenkor a szerzők fajára, nemére, szexuális irányultságára, vallási meggyőződésére, etnikai származására, állampolgárságára, politikai nézeteire vagy egyéb körülményre való tekintet nélkül értékeli a kéziratok szellemi tartalmát.
- Nyitottság
A szerzők jogosultak felvenni a kapcsolatot a Szerkesztőséggel publikációs ötleteik megvitatására, és az esetleges kérdéseiknek a lektorálási folyamatot megelőző átbeszélésére. Amennyiben valamilyen okból kifolyólag a Szerkesztőség az aktuális számban nem tudja leközölni a befogadott tanulmányt, akkor azt köteles egy későbbi számban megjelentetni.
- Titoktartás
A Szerkesztőség semmilyen információt nem ad tovább a publikálásra benyújtott kézirattal kapcsolatban. E szabály alól kivételt jelent a szerző, a lektorok, a potenciális lektorok, valamint a Szerkesztőbizottság tagjai és a kiadó.
- Közzététel és összeférhetetlenség
A Szerkesztőség és a Szerkesztőbizottság tagjai a benyújtott kézirat kiadatlan anyagait nem használhatják fel saját kutatásaikhoz a szerző írásos beleegyezés nélkül
- Panaszok
A folyóirat megjelentetésében közreműködők mindent megtesznek a tudományos normák és a szakmai szempontok érvényesítése és védelme érdekében. A Szerkesztőség a saját, a kiadó munkájával és a folyóirat működésével kapcsolatos panaszt, észrevételt írásban, elektronikus vagy postai úton fogad. A beérkezett panaszt a Szerkesztőség kivizsgálja, szükség esetén intézkedik érvényesítése érdekében, és írásban megválaszolja azt.
2§ A Lektorok kötelezettségei
- Hozzájárulás a szerkesztői döntésekhez
A lektor segíti a Szerkesztőséget a döntéshozatalban, kollegiális anonim lektorálás folyamán támogatja a szerzőt a cikk tudományos színvonalának emelésében.
A Szerkesztőség lektori adatlappal határozza meg a lektorálás főbb szempontjait
- Hatékonyság
Amennyiben a lektor úgy ítéli meg, hogy szakmailag nem eléggé felkészült a kéziratban bemutatott kutatás kiértékeléséhez, vagy tudja, hogy nem áll módjában hatékonyan és a megszabott határidőre elkészíteni a véleményezést, kötelessége értesíteni a Szerkesztőséget és lemondani a lektorálási folyamatban való részvételről.
- Titoktartás
Minden kiértékelésre beérkezett kéziratot bizalmasan kezelendő dokumentumnak kell tekinteni. Ezeket csak a Szerkesztőség engedélyével lehet nyilvánosságra hozni vagy másokkal megvitatni
- Objektivitás
A kiértékelést objektíven kell elvégezni. A szerző személyét érő kritika nem helyénvaló. A lektoroknak véleményüket egyértelműen kell megfogalmazniuk és érvekkel kell alátámasztaniuk. Amennyiben a lektorok a szerző személyét érő kritikát fogalmaznak meg, akkor a Szerkesztőség jogosult a lektori véleményen – annak szakmai tartalmát nem érintve – átdolgozni.
- A forrásokra való hivatkozás
A lektoroknak fel kell ismerniük a szerzők által nem idézett releváns kiadott munkákat. Bármely kijelentést, amely egy már korábban megjelent munkából származó megfigyelést, gondolatmenetet vagy érvet tartalmaz, kísérnie kell a megfelelő hivatkozásnak. A lektoroknak továbbá azt is jelezniük kell, ha más jellegű publikációs visszaéléssel találkoznak pl: adatok meghamisítása, másodközlés.
3§ A szerzők kötelezettségei
- A közlésre vonatkozó irányelvek
Az értelmezések és a következtetések levonása kizárólag tényeken vagy elfogulatlan és logikus bizonyításon alapulhat. A cikk/tanulmány háttéradatait pontosan kell bemutatni. Hamis vagy tudatosan pontatlan állítások etikátlan és elfogadhatatlan viselkedésnek minősülnek.
- Adathozzáférés és visszatartás
A szerzőknek a tanulmánnyal kapcsolatos alapadatokat a megfelelő lektori vélemények biztosítása érdekében rendelkezésre kell bocsátaniuk, illetve nyilvános hozzáférést kell biztosítaniuk azokhoz amennyiben ez kivitelezhető.
- Eredetiség és plágium
A szerzőknek szavatolniuk kell, hogy a cikk/tanulmány saját, eredeti szellemi alkotásuk, illetve amennyiben felhasználták mások munkáit, kifejezéseit, akkor azokat megfelelő módon idézniük kell és szakszerűen hivatkozni rájuk. A kéziratot benyújtó szerzőnek szavatol azért, hogy amennyiben társszerzőség esete áll fent, akkor bírja valamennyi társszerző hozzájárulását, valamint kizárólagosan és teljeskörűen képviseli valamennyi társszerzőt.
- Többszörös, redundáns vagy egyidejű publikálás
Nem helyes gyakorlat ugyanazon kutatást bemutató kézirat különböző önálló publikációkban vagy folyóiratokban való szerepeltetése. Ugyanazon kézirat több folyóirathoz egyidejűleg történő benyújtása etikátlan magatartásnak minősül és elfogadhatatlan.
- A tanulmányszerzői tisztség
Szerzőként kell szerepeltetni mindazokat a személyeket, akik érdemben hozzájárultak a cikk/tanulmány alapötletéhez, megtervezéséhez, megszövegezéséhez vagy értelmezéséhez.
Társszerzőként kell megjelölni mindazokat a személyeket, akik jelentős mértékben hozzájárultak a cikk/tanulmány megszületéséhez.
Ugyanakkor közreműködőként meg kell említeni mindazokat, akik részt vettek a cikkhez/tanulmányhoz kötődő kutatási folyamatban. A szerzőnek szavatolnia kell, hogy minden jelentős társszerzőt megemlített a cikkben/tanulmányban, valamint, hogy nem jelölt meg társszerzőként erre nem jogosult személyeket, továbbá, hogy minden társszerző láttamozta és jóváhagyta a tanulmány végleges változatát, valamint beleegyezett annak publikálásába.
- Közzététel és összeférhetetlenség
Valamennyi szerzőnek kötelessége közzétenni a kéziratában azokat a pénzügyi vagy egyéb érdemi összeférhetetlenségi okokat, amelyek befolyásolhatják annak eredményeit vagy értelmezését. Ha a cikkhez/tanulmányhoz kapcsolódó kutatás támogatásban részesült, akkor annak minden pénzügyi támogatási forrását nyilvánosságra kell hozni.
- Szerzői nyilatkozat
A szerző köteles a Szerkesztőség részére (1091. Budapest, Kálvin tér 9.) szkennelt és/vagy eredeti formában a „Nyilatkozat szerzői mű felhasználásáról” c. dokumentumot kitöltve és aláírva megküldeni.
- Alapvető hibák a megjelentetett művekben
Amennyiben a szerző jelentős hibát vagy pontatlanságot fedez fel a már megjelentetett munkájában, haladéktalanul értesítenie kell a folyóirat Szerkesztőségét, és együtt kell működnie a tanulmány visszavonásában vagy helyesbítésében.
- Fellebbezés
A szerzőknek jogukban áll felszólalni a Szerkesztőség által meghozott döntések ellen. A fellebbezéseket írásban, közvetlenül a Főszerkesztő részére szükséges elküldeni. A Főszerkesztő köteles a Szerkesztőbizottság elé vinni az ilyen jellegű ügyeket és végső döntését a folyóirat által meghatározott szabályok alapján hozza meg. A szerzők írásbeli választ kapnak a fellebbezésükre.
4§ A Folyóirat archiválási politikája
- A Folyóirat szerzői főszabály szerint semmilyen jogcím alatt nem fizetnek és nem kapnak díjat a tanulmányok megjelentetéséért. Mindazonáltal amennyiben a Károli Gáspár Református Egyetem szakmailag indokoltnak tartja, honoráriumot fizethet a szerzőnek, mely esetben a felek a kifizetés és a teljesítés részleteit tisztázó megbízási szerződést kö
- A Folyóirat nyílt hozzáférésű. A szerzők a megjelent mű elektronikus változatát szabadon letölthetik, nyomtathatják, illetve változtatás nélkül további elektronikus felületeken nyilvánossá A Folyóiratra vonatkozó azonosító adatok feltüntetése szükséges a nyilvánossá tétel során.
- Az olvasók számára lehetséges a Folyóiratban közölt művek elektronikus változatának a letöltése, illetve kinyomtatása a Folyóirat weboldaláról.
- A művek részbeni vagy teljes felhasználásakor a tudományterületnek megfelelő hivatkozást minden felhasználónak alkalmaznia kell.
[1] Forrás: https://publicationethics.org/core-practices