Politikai perek Magyarországon a XX. század második felében Kutató Csoport - Prof. Dr. habil. Horváth Miklós

Vezetője: Prof. Dr. habil. Horváth Miklós KRE BTK TTI egyetemi tanár

Létrejött a BTK/3055-1/2022 számú kari tanács határozatával

Kutatási tevékenység, profil rövid leírása:

A projekt témája: Szakvélemények felhasználásának elvi és gyakorlati kérdései a végrehajtott halálos ítélettel lezárt politikai perekben (1956-1963)

A vállalt célok megvalósításában részt vevő személyek:

Prof. Dr. habil. Tóth J. Zoltán, KRE ÁJK. - felkért, meghívott résztvevő

Prof. Dr. habil. Stipta István, KRE ÁJK. - a kutatócsoport tagja

Dr. Schlachta Boglárka Lilla KRE ÁJK. - a kutatócsoport tagja

Prof. Dr. habil. Horváth Miklós, a kutatócsoport vezetője, KRE BTK.

Dr. habil. Kiss Paszkál, KRE BTK. - a kutatócsoport tagja

Dr. Rigó Róbert KRE BTK. - a kutatócsoport tagja

Földváryné Dr. habil. Kiss Réka, KRE HTK. - a kutatócsoport tagja

Berta Kristóf BTK TDI – doktorandusz - a kutatócsoport tagja

Dauner Bernát BTK TDI – doktorandusz - a kutatócsoport tagja

Kovács Balázs BTK TDI – doktorandusz - a kutatócsoport tagja

 Pálházy Ferenc BTK TDI – doktorandusz - - a kutatócsoport tagja

György Sándor NEB – TDI doktorjelölt - a kutatócsoport tagja

Prof. Dr. habil. Kovács Gábor, külsős tag Széchényi István Egyetem - a kutatócsoport tagja

Dr. habil. Nogel Mónika, külsős együttműködő Széchényi István Egyetem - külsős meghívott résztvevő 

Dr. Szécsi András, külsős együttműködő Széchényi István Egyetem - a kutatócsoport tagja

Dr. Galambos István, külsős együttműködő NEB - külsős meghívott résztvevő

Dr. Szakolczai Attila, külsős együttműködő NEB - külsős meghívott résztvevő

Dr. Törő Krisztina, alapító tag, külsős együttműködő PPKE BTK PI - a kutatócsoport tagja

Dr. Csikós Gábor, alapító tag, külsős együttműködő Semmelweis Egyetem - a kutatócsoport tagja

Dr. Kis József történész, külsős együttműködő, a Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Levéltárának igazgatója. - külsős meghívott résztvevő

Projekt alapkérdései:

A kutatás újdonságának és eredményességének szempontjából is meghatározóak az orvosszakértői vélemények. A vizsgált ügyekben keletkezett igazságügyi orvosszakértői véleményeket az elmúlt évtizedekben számos laikus-, és szakmai kritika is érte, azonban valós elemzésük, szisztematikus tudományos értékelésük, feldolgozásuk nem történt meg.

A tudományos feltáró munka során a vizsgált orvosszakértői véleményeket önmagukban és az adott eljárás adataival egybevetve vizsgáljuk. Az orvosszakértők egyrészt az elhunyt áldozatok boncolása, a holttestek azonosítása, a halál okának és körülményeinek rekonstruálása miatt váltak a büntetőeljárás szereplőivé, másrészt a terheltek elmeállapotát is vizsgálták.

Elemezzük és értékeljük a szakmai megállapításokat, azok helytállóságát, a közreműködő szakértők szakmai kompetenciáját. Vizsgáljuk, hogy az eljárt szakértők személye és tevékenységük mennyiben felelt meg az akkor érvényben lévő szakmai követelményeknek és elvárásoknak. (szakvizsgák, kompetencia) Elemezzük az ellentmondásokat, és feltárjuk azok lehetséges okait.

Egy másik érdekessége a kutatásnak, hogy a pszichológus alcsoport egy olyan időszakban és szerepben vizsgálja a pszichológus/pszichiáter szakértők működését, amikor fontosságuk az államhatalom szemében megnőtt.

Kérdés, hogy ezáltal csökkent-e az autonómiájuk. A politikai, ideológiai nyomás megjelenése több ponton vizsgálható a szakértői vélemények elemzésével. Egyik irány lehet, ha a politikai büntetőeljárások során született szakértői véleményeket összehasonlítjuk a korban született más ítéletekkel. Másik irányból közelítve, a szakértői munkára nehezedő nyomást a korabeli igazságügyi pszichológiai/pszichiátriai standardokkal való összehasonlítással tárhatjuk fel. A történeti kor sajátosságait is figyelembe véve, érdemes tehát vizsgálni, hogy a kérdésfeltevésekhez mennyiben illeszkedik a választott módszer. Szerepel-e egyáltalán a pszichés állapot megállapítása kapcsán pszichológiai teszt vagy nem? Ha igen, azok mennyire objektív, validált eszközt választott a szakértő. Ez utóbbi a szakvélemény minősítésének fontos eszköze, hiszen ez alapján dönthető el, hogy az adott szakvélemény hiányos vagy teljeskörű-e, klinikai szempontból objektív-e.

A lehetőségek szerint, tartalomelemzési eszközökkel keressük a megélt szerepekre (vádló, védő, vádlott, szakértő) és ezek egymáshoz való viszonyára vonatkozó reprezentációt. A pszichológusi szerepet izgalmas a kirendelő és a vádló szemszögéből is vizsgálni, mit vár a szakértőtől, hogyan értékeli a szakértői munka eredményét. Hasonlóképpen izgalmas a vádlottnak és a védőnek a pszichológus szakértőhöz való viszonya, a vád (pre)koncepciójának megerősítőjét vagy valamiféle szakmai autonómiával azt tompító szereplőt lát-e a szakértőben. A vádlottal kialakított kapcsolatában, reményeink szerint tetten érhető a szerepelvárások és a szakmai énkép hatása is.

Fontos lehet vizsgálni, hogy az egyes politikatörténeti korszakokban (Rákosi kurzus, Nagy Imre, Kádár) van-e eltérés vagy több a hasonlóság ezen szerepkonfliktusok kapcsán? Kimutatható-e a koncepciós perek ellenségképe, azok változása a pszichiátriai szakvéleményekben is?

A tartalomelemzés során azt is vizsgáljuk, hogy az államellenes vádat megalapozó ideológiai kategóriákra mennyire épít a szakértő, fogalmaz-e meg erre vonatkozó direkt kérdéseket. A bűnösségre vonatkozó direkt kérdések megítéléséhez kontrollként vizsgálnánk más korabeli szakvéleményeket is.

A projekt céljai:

1. A pályázat céljait elfogadva az interdiszciplináris kutatócsoportunkban meglévő szakterületeken kiemelkedő tudományos eredmények létrehozásával és azok lehetőségek szerint legnagyobb publicitásának a biztosításával az Egyetem tudományos közéletben betöltött szerepének az erősítése.
2. Három – esetünkben a Bölcsészet és Társadalomtudományi, az Állam és Jogtudományi és a Hittudományi - Kar oktatóinak és hallgatóinak a bevonásával az oktatók és hallgatók közötti tudományos együttműködés erősítése, a résztvevők egy részenek tudományos előmenetele segítése.
3. A kutatás tárgyaként kijelölt 125-130 peranyagban fellelhető – jelenleg pontosan nem ismert számú – orvos-, és fegyverszakértői vélemény analitikus és szisztematikus értékelése.

A projekt jelentősége:

A vizsgált korszak eseményeit különböző tudományágak képviselői – más-más megközelítésben és súllyal - aktívan vizsgálták és kutatják. A tények feltárásához, illetve jobb megismeréséhez fontos adatokkal szolgáltathat a vizsgált perek kiemelkedő és meghatározó súlyú bizonyítási eszköze, az ügyek döntő többségében szükségszerűen jelen lévő szakértői vélemények szakmai elemzése.

Ezek szisztematikus tudományos értékelése és feldolgozása ezideig nem történt meg!

A szakvélemények helytállóságának, validitásának, hiteltérdemlőségének vizsgálata a több tudományterület – ezek közül kiemelve a történettudomány, a jogtörténet, a jogtudomány, orvostudomány és nem utolsó sorban a sok más tudományággal kapcsolatban álló pszichológia - fejlődését, gazdagodását kiemelkedően fontos adatokkal és ismeretekkel segítheti.

A feltárt eredményeket minden érintett tudományterület tudományos folyóirataiban – eltérő hangsúllyal - közölni kívánjuk. Tudományos közleményeink egy részét az MTA „A” legmagasabb besorolású folyóirataiban kívánjuk közzétenni. Az orvosszakmai közleményt nemzetközi, Scopus indexált, legalább Q3 értékelésű, és impakt faktorral rendelkező lapban kívánjuk közölni.

A feltárt eredményeket legalább három tudományos konferencia és nemzetközi közreműködőkkel egy workshop megrendezésével és egy a kutatást záró – lehetőség szerint online formában is elérhető – tanulmánykötetben szeretnénk ismertetni és közzétenni.

Elkészült a kutatást eredményeit összegző kötet, amelyben 17 szerzőtől mindösszesen 19 tanulmány jelent meg az Argumentum Kiadó gondozásában hat és félszáz oldal terjedelemben. A kötetbemutató 2024. november 26-án volt.

Címe: Fejezetek az 1956-ot követő megtorlásról interdiszciplináris megközelítésben
Végrehajtott halálos ítéletek (i)gazságügyi szakértői közreműködéssel?

Szerk: Horváth Miklós

A kötet e-book változata ide kattintva letölthető. 

Konferencia és könyvbemutató galériája ide kattintva megtekinthető.

A projektben vállalt kötelezettségek fentiekben bemutatott teljesítésével a csoport ebben az összetételben befejezte a tevékenységét.

Pályázat 2024-ben a 2025-2026-os időszakra:

A kutatócsoport régi/új összetételben kari pályázatként 2024-ben benyújtott kutatási projektjének címe:

Sortüzek és sortűzperek (1956-2016)

A megpályázott kutatás és feldolgozás résztvevői:

Prof. Dr. habil. Horváth Miklós, a kutatócsoport vezetője, KRE BTK TTI.

Tagok:

Dr. Pétsy Zsolt BTK TDI - doktorandusz

Berta Kristóf BTK TDI – doktorandusz

Dauner Bernát BTK TDI – doktorandusz

Pálházy Ferenc BTK TDI - doktorandusz

A projekt leírása, vállalt célok: 

Kutatócsoportunk - a korábbi vállalását teljesítve, régi/új személyi összetételben - a vezető kutató és négy doktori iskolás hallgató - a kutatás és feldolgozás felső időhatárát jelentősen tágítva -, elérkezettnek látja az időt arra, hogy egy új tudományos projekt keretében - a kiegészítő alapkutatásokat elvégezve, a korábbiaknál sokkal szélesebb forrásbázisra építve, rendszerezze, kiegészítse, árnyalja, egyszersmind időtállóan összegezze az 1956. október 23. és 1957. január 31. között történt, védtelen, nemzetközi jogi értelemben védett személyekre és csoportokra leadott sortüzek/fegyverhasználatok témakörében keletkezett régi és új ismereteket.

Talán közismert, hogy a forradalom és szabadságharc áldozatai (2500-3000 fő) közül legkevesebb 300 fő a kutatás tárgyát képező erőszaknak lett az áldozata. Vállalásunk teljesítésének a kutatócsoport vezetőjének tudományos munkásságán túl szilárd alapját képezheti az is, hogy dr. Horváth Miklós a kilencvenes évek közepétől lefolytatott úgynevezett sortűzperekben - 10 ügyből 7-ben - nyomozati vagy/és ügyészi és bírósági szakaszban történész szakértőként vett részt.

A kutatócsoport „vizsgálódásának” fókuszába - az 1956-ot követő megtorlás során sortüzeket érintően is megrendezett pereken túl, elsősorban azok az erőszakos cselekmények tartoznak, amelyekben az igazságtételi eljárás keretében, 1994-et követően a Budapesti Ügyészségi Hivatal lefolytatta a nyomozást, majd azok eredményétől függően a több mint negyven ügyet minősítve, különböző kategóriákba sorolva, kezdeményezte többségük lezárását, illetve az ügyek negyede – 10 ügy – a vádemelési indítványt követően bírósági szakba lépett.

A pályázat keretében kért támogatás elnyerése esetén a tudományos munkánk eredményeit – a megjelenést a 70. évfordulóra, 2026-ban október- november hónapokra időzítve - egy ötszerzős, várható terjedelmét tekintve több mint 15 szerzői íves monográfiában tesszük közzé, jelentetjük meg.