A vallásszabadság és az egyházak jogi helyzetének szabályozása az
Európai Unióban és Magyarországon c. konferencia
Változik az ultraliberális egyházi törvény, emiatt több kisegyház is megszűnhet jövőre.
A szabályozással arra akarják rávenni az üzleti alapon szerveződő egyházakat, hogy más pályán focizzanak – fogalmazott Szászfalvi László egyházügyi államtitkár a Parókia portálnak adott interjúban.
A törvénymódosítással azt szeretné elérni a kormány, hogy a kétes hitéleti tevékenységet folytató szervezetek ne tudjanak többé adóforintokat kivenni az államkasszából. Összeállításunkban Szászfalvi László államtitkár az állam és az egyház viszonyának új szabályozásait foglalja össze, a háttérről pedig a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánhelyettese beszél. Antalóczy Péter azt is világossá teszi, hogy mitől egyház, az egyház. Vizsgálhatók-e jogi szempontból a hitelvek? Vajon lehet-e egyházuk a muszlimoknak Magyarországon az új törvény bevezetése után?
Veszélyeztetik a szociális ellátórendszert
Az üzleti egyházak elárasztották a szociális ellátórendszert, amelynek fenntarthatóságát – az államtitkár szerint – már veszélyeztetik az egyházi szabályozással visszaélő szervezetek. Nemcsak a közfeladatok ellátása után járó állami normatívára tartanak igényt a 
bizniszegyházak, hanem vám- és illetékmentességet is élveznek, valamint kérhetik a polgárok adó-egyszázalékát is. Július 1-jétől változik a helyzet, mert a kiegészítő normatíva csak azoknak az egyházaknak jár majd, amelyek a kormánnyal átfogó, a szociális tevékenységre is vonatkozó megállapodást kötnek.
Előfordulhat, hogy a mostani egyházak közül többen jövőre már nem igényelhetik az adó-egyszázalékot sem – mondta az államtitkár. 2012-ben módosul a jelenleg hatályos 1990. évi IV. törvény (egyházi törvény), ezután újra kell regisztráltatniuk magukat az egyházaknak. Az eljáráskor az őshonosságot, a létszámot és a hitelveket is vizsgálják, ami a Fővárosi Bíróság feladata lesz. A törvénytervezet számol történelmi egyházak – a katolikus, a református, az evangélikus egyház és a zsidó felekezetek – és egy másik, az elismert egyházak kategóriával.
A besorolásokat az egyházakkal is egyeztetik, a tárgyalások már március második felében elkezdődnek, de az államtitkár szerint nem egyeztetnek mindenkivel. Szászfalvi László ultraliberálisnak nevezte a jelenleg érvényben lévő lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvényt, amelynek hiányosságait kihasználva mára már mintegy 300 egyházat jegyeztek be Magyarországon.
Szászfalvi László államtitkár a törvénytervezetről
Születőben a biciklisek egyháza
Akár a Nyugati pályaudvar környékén is össze lehet szedni száz embert, ha valaki ma egyházat akar alapítani, annyira gyengék a 
kritériumai a hatályos egyházi törvénynek – érzékelteti a visszás helyzetet a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánhelyettese. Antalóczy Péter szerint a két évtizeddel ezelőtti történelmi helyzetnek megfelelt a törvény, mert arra törekedett, hogy a diktatúra után megadja a polgároknak a vallásszabadságot, de mára már változtatásra szorul. Egyre többen anyagi hasznok és előnyök érdekében használják az egyházi státuszt, születőben van a biciklisek egyháza és a szakember tud olyan egyházról is, amelynek céljai között jégpálya építése is szerepel. A dékánhelyettes szerint közérdek, hogy a jogalkotó megakadályozza a gazdasági visszaéléseket. Az új egyházi törvény megkülönbözteti majd a történelmi egyházakat, a vallási közösségeket és a vallási egyesületeket.
Fekete Zsuzsa összeállítása
Szászfalvi László a vallásszabadság és az egyházak jogi helyzetének szabályozása az Európai Unióban és Magyarországon című tudományos konferencián tartott előadásának hanganyagát itt hallgathatja meg. A konferenciát a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara, a Református Közéleti és Kulturális Központ és a Magyar Külügyi Intézet szervezte.
Antalóczy Péter az egyházalapítás európai dimenziói című előadását itt hallgathatja meg. A szakember a többi között arról beszél, hogy az egyházak és vallásos közösségek milyen jogi keretek között nyernek legitimációt Európa polgári államaiban
Forrás: http://www.parokia.hu/hir/mutat/2130/
